Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
A GYÖRFFY ISTVÁN KOLLÉGIUM PÁRTFOGÓ TESTÜLETE 181 A GyIK Pártfogó Testületében 32 MK-tagot találunk, de a források töredékes volta miatt lehet, hogy magasabb volt az eredeti szám. Vajon mit bizonyít ez önmagában? Vannak-e további adataink a Magyar Közösség és a Györffy Kollégium közötti együttműködésre? Sipos Gyula visszaemlékezéseit támasztja alá Hegedűs András, aki szintén az MK-t sejtette a pártfogók mögött: „Ez időben a Turul Szövetségben két irányzat küzdött egymással. [...] A két irányzat között igen nagy valószínűséggel a hatalom birtokosainak két illegális szervezete; az Etelköziek (az Ex) és a Magyar Közösség húzódott meg; mindkettő igyekezett ugyanis kiterjeszteni befolyását az egyetemi ifjúságra, amely az ország legújabb kori történetében gyakran lépett fel önálló politikai erőként. [...] Valószínű, de nem bizonyított, hogy támogatásunkban szerepet játszott a Magyar Közösség, amely vereséget szenvedett a fővezérválasztáskor a Turulban, és így akart visszavágni az etelközieknek."52 Néhány évvel korábban a Szabad Európa Rádió számára készített interjúk során, amikor sokkal szabadabban fogalmazhatott Hegedűs, egyenesen azt állította: „Ha végiggondolom, kik voltak a Pártfogó Testület tagjai, azt mondhatom: tulajdonképpen a Magyar Közösség támogatta a Györffy Kollégiumot."53 Szintén ennek a kapcsolatnak a meglétét erősíti egy 1968-ban készült állambiztonsági jelentés:54 „A Magyar Közösséget a többi nacionalista szervezettől megkülönböztette az a körülmény, hogy tudatában volt a német veszedelem jelentőségének, volt benne valami érzés a Szabó Dezső-i ideológia plebejus forradalmisága iránt is, így törődött a magyar parasztság problémájával, támogatta a népi irodalmat, a népi mozgalmat, a paraszt diákkollégiumot (Bolyai kollégium, későbbi nevén Györffy [sic!] kollégium) stb." Ez a támogatás kétféle lehetett: egyrészt nyilvánvaló anyagi patronálás,55 másrészt a kollégium és általában a népi tehetségnevelés eszméjének népszerűsítése. Ezt támasztja alá, hogy a Kollégiummal foglalkozó legtöbb írás, közöttük a kollégisták saját cikkei is legnagyobb számban a Magyar Élet és Magyar Út hasábjain, vagyis a Közösség orgánumaiban láttak napvilágot.56 Ezen írások sorában feltétlenül figyelemre méltó Ónodi Szabó Lajosnak a Magyar Útban megjelent, Miért van szükség parasztkollégiumra? című cikke.57 A szerző azonos a Honszeretet Egyesület ügyvezető elnökével, ezért szavai rávilágítanak 52 Hegedűs András: A történelem és a hatalom igézetében. Budapest, Kossuth, 1988. 47., 49-50. 53 Hegedűs András: Élet egy eszme árnyékában. A beszélgetéseket készítette Zsillé Zoltán, közrem. Kasza László. Budapest, Bethlen, 1989. 46. Az interjúkat 1985-ben sugározta a Szabad Európa Rádió, de Magyarországon csak 1989-ben adták ki könyv formában. 54 ÁBTL, 3.1.5., O-14821/l. sz. 140. f. „Futó" fn. ügynök, vagyis Fitos Vilmos hiteles és fontos tanúnak tűnik a kérdésben. 55 Mester saját bevallása szerint a PT tagjaként havonta komoly összegekkel támogatta a Györffy Kollégiumot, sokáig még a csekkjeit is megőrizte. L. Mester Miklós-interjú. Készítette Gyurgyák János és Varga Tamás. 1986. OHA, 45. sz. 77. 56 Azonban más ellenzéki lapok is nyitottak voltak a kollégisták előtt, így például a Kis Újság. „Mindenekelőtt megnyitottam a szerkesztőséget a tehetséges parasztemberek előtt. Munkatársaink lettek a parasztság hivatott vezetői. Szerkesztőségünkben számos tehetséges parasztfiú helyezkedett el. [_] A lap a Parasztszövetség, a Kisgazdapárt, a népi kollégiumok (sic!) rendelkezésére állott anélkül, hogy gyámkodni akartunk volna felettük " Dessewffy: i. m. 27. Dessewffy Gyula, a Kis Újság tulajdonosa és főszerkesztője, szintén tagja volt a PT-nek. 57 Ónodi Szabó Lajos: Miért van szükség parasztkollégiumra? Magyar Út 1940. június 13. 5-6.
