Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
A GYÖRFFY ISTVÁN KOLLÉGIUM PÁRTFOGÓ TESTÜLETE 175 Donath György, aki az 1947-es Magyar Közösség-per elsőrendű vádlottja lesz. Az erdélyi Vita Sándort 1940-ben hívták be, ő 1935-ben alapító tagja volt a Hitel című nemzetpolitkai szemlének, amely a népi gondolat határon túli előfutárának tekinthető.23 Fontos még kiemelnünk Mester Miklós nevét, 24 aki 1939-től képviselte Ráckevét a MEP színeiben, és ő lesz a német megszállást követően a Györffy Kollégium miniszteri biztosa. Rajtuk kívül még tizenegy honatyát találunk a Györffy Kollégium Pártfogó Testületében. Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy nem csupán képviselőházi, hanem felsőházi tagok is feltűntek a patronálók sorában, szám szerint heten: Baranyai Lipót, Fabinyi Tihamér, Gyulay Tibor és Ravasz László nevével már találkoztunk. Bakay Lajos25 sebészprofesszor a budapesti tudományegyetem orvosi, Doby Géza vegyész pedig a természettudományi karát képviselte a felsőházban, Gróf Révay István pedig felvidéki magyar politikusként jutott be ide 1941-ben. A kollégium hosszú távú túlélése szempontjából a támogatók egyik legfontosabb csoportját a gazdasági élet szereplői jelentették. Az ő feltűnésükre szolgálhat magyarázatul Kardos László egy elejtett megjegyzése: „Zsindely Ferenc annak idején Teleki Pálnak a miniszterelnökségi államtitkára volt, tehát a politikai ügyek egyik legfőbb irányítója, egyben érdekelt az úgynevezett magyar tőkének a köreiben is, ahol tekintélyre, politikai súlyra tett szert."26 Ezt igen ékesen igazolja, hogy a már szóba került Baranyai Lipót, Fabinyi Tihamér, Gyulay Tibor és Juhász István mellett feltűnik a támogatók sorában Bókay János, a Révai Irodalmi Rt. vezérigazgatója, Jendrassik György, a Ganz Gyár vezérigazgatója, Nagy Ferenc, a Hangya Szövetkezet főigazgatója. Pongrácz Jenő nem csupán a MEP gyulai képviselője, hanem az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választmányi tagja is volt. Quandt Richárd a Magyar Nemzeti Bank vezérigaztói posztja mellett egy sereg más gazdasági érdekeltséggel is rendelkezett, Saly Árpádot pedig takarékpénztári igazgatóként említi a tagdíjlista. Plósz István (mellesleg kisgazda, majd MÉP-képviselő) a Hangya Szövetkezet vezetőségi tagja volt, Bódi András pedig a Futura titkáraként említtetik az egyik közgyűlésről fennmaradt jegyzőkönyben. A Bolyai Kollégium történetéről szóló, 1941 szeptemberében készült összefoglalóban27 többek között az MNB-t, a Futurát, és a Hangya Szövetkezetet említik a támogatók sorában. A két forrás tehát remekül kiegészíti és igazolja egymást. A pártfogók között számos állami és magánalkalmazott is feltűnt, így például Markos Béla, Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának igazgatója vagy 23 Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. New York, Püski, 1983. 118. 24 Mester jó barátságot ápolt a korábban már említett három erdélyi képviselővel: Albrecht Dezsővel, Mikó Imrével és Vita Sándorral. Ugyancsak szívélyes viszonyban volt Nagy Imre festővel, aki megismertette őt a Zsindely családdal. Ennek az ismeretségnek köszönhette, hogy 1939-ben kormánypárti színekben elindították a választásokon. L. Mester Miklós-interjú. Készítette Gyurgyák János és Varga Tamás. 1986. 1956-os Intézet Oral History Archívuma (OHA), 45. sz., 62. és 39-40. 25 Bakayt joggal sorolhatjuk a Teleki-tanítványok, barátok, ismerősök csoportjába is. 0 írta alá a miniszterelnök haláláról szóló orvos-szakértői véleményt. L. Ablonczy Balázs: Teleki Pál. Budapest, Osiris, 2005. 501. 26 Amikor a népi kollégiumokról... I. m. 31. 27 A Turul Szövetség Bolyai Kollégiuma. Tájékoztató, 1941. szeptember 17. PIL, 302. fond, 1. cs., 52. ő. e.
