Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167

172 PAPP ISTVÁN tartozott gróf Károlyi Józsefhé és Ignácz Rózsa írónő, akinek Erdély lelke című antológiájába Tüdős tanulmányt írt a népi textilművészetről. Zsindelyné jó barátságolt ápolt Baranyai Lipótnéval is,13 akinek a férjét, a Magyar Nemzeti Bank 1938 és 1943 közötti elnökét ugyancsak a pártfogók sorában találjuk. A PT tagja volt Padányi-Gulyás Jenő a korszak egyik elismert építésze is, aki a Zsindely házaspár Istenhegyi úti villáját tervezte. A Tüdős Klára ruháiból ren­dezett divatbemutatók kiváló alkalmat teremtettek, hogy az energikus asszony megismerkedjen több politikusfeleséggel is, így például Antal István vagy Kara­fiáth Jenő hitvesével. Ezek után nem tűnhet nagy meglepetésnek, ha férjeiket szintén ott találjuk a Pártfogó Testület tagjainak sorában. Sőt Zsindely Ferenc még felettesét, Kállay Miklóst, Magyarország miniszterelnökét is bevonta a Pártfogó Testületbe. Saját helyzetének fonákságát jól érzékeltették a minisz­terelnök Zsindely Ferenchez intézett, később sokat idézett szavai: „Rendben van, nyissunk föl egy-két zsilipet, majd meglátjuk kit sodor el az ár."14 Az eddigiekből is látható, hogy a Zsindely-Tüdős házaspár igen széles kapcsolati hálója alapozta meg a Pártfogó Testületet. Természetesen Györffy István családja és tanítványai és barátai sem hiányozhattak ebből a társaság­ból: özv. Györffy Istvánné, ifj. Györffy István (a majdani kiváló szemészpro­fesszor), a pályakezdő történész Györffy György, Farkasné Györffy Anna, illetve a később a Nemzeti Parasztpártban politizáló vő, B. Farkas Ferenc. A néhai tu­dós tanítványai közül a túrkevei muzeológus Györffy Lajos, a Bolyai Kollégium igazgatója Boros Lajos, illetve a Teleki-Györffy tanítványnak számító K. Ko­vács Péter is feltűnt a színen. Viski Károlyt, Györffy István kollégáját és utód­ját a tanszék élén, ugyancsak a tagok sorában találhatjuk.15 Szinte természetesnek tűnik, hogy Györffy István és Zsindely Ferenc ré­vén Teleki Pál tanítványi és munkatársi köre is feltűnik a Kollégium támogató­inak sorában: Cseley Rezső, aki 1940-től a Miniszterelnökség Elnöki Osztályá­nak volt a referense és az Actio Catholicával is szoros kapcsolatokat ápolt.16 Dessewffy Gyula nagybirtokos, a Kis Újság főszerkesztője, 1939 és 1941 között a Teleki-kormány Szabolcs vármegyei szociális tanácsadója volt.17 Alföldi Ala­jos, aki 1940 novemberétől a Miniszterelnökség Társadalompolitikai Osztályát vezette, Teleki Pál egyik alapemberének számított. A pártfogók közé tartozott 13 Zsindelyné Tüdős Klára: Csizma az asztalon. Budapest, Harmat, 1998. 30. 14 Sipos Gyula: Akkor voltunk fiatalok. Budapest, Kossuth, 1981. 15. 15 Kardos László emlékei szerint: „Egy 1942-ben lezajlott beszélgetésben Viski nekem szemé­lyesen elmondta, hogy annak idején tagja volt a Galilei-körnek és gondolkodására ifjúságának ez a szakasza döntő hatást gyakorolt; ahogy kifejezte magát: szíveszerintiek az egyetemre került paraszt­gyerekek, parasztfiataloknak a törekvései, kollégiumalapító, fészekrakó szándékai." Amikor a népi kollégiumokról... I. m. 15. 16 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), 2.2.1. Cseley Rezső operatív nyil­vántartó kartonja.; Uo. 3.1.9., V-92878. sz. Szép László vizsgálati anyaga, 10. f. Cseley Rezső (Rudolf) Zsindely Ferenc személyi titkára volt, akit miniszteri kinevezésekor átvitt a kereskedelmi tárcához is. L. Zsindelyné Tüdős Klára.. I. m. 129. 17 Dessewffy kissé csapongó visszaemlékezéseiben azt állítja, hogy többek között a „népi kollé­giumok" azért részesültek a hatalmon lévők egy csoportjának támogatásában, mert ezek „felismer­ték, hogy csak a népi erők felsorakoztatásával menthető meg az ország". L. Dessewffy Gyula: Tanú­vallomás. Budapest, Országos Eckhardt Tibor Alapítvány - Agroinform Kiadóház, 1997. 56.

Next

/
Thumbnails
Contents