Századok – 2007

DOKUMENTUMOK - Nagy Gábor: Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából VI/1557

RUDOLF ERDÉLYI BIZTOSAINAK KÉT JELENTÉSE 1598 MÁJUSÁBÓL 1569 tanulmányaiból69

ismert. II. Gázi Giráj kánnak sem módja, sem érdeke nem volt az Oszmán Birodalommal szembefordulni, az 1596-ban történtek70 azonban arra inthették, igyekezzék más támasz után is nézni. Báthory Zsigmondnak elemi érdeke volt az oszmán kapcsolat rendezése, kölcsönösen segítséget látnak tehát a másikkal való szövetkezésben. A fejedelem 1597. december 12-én írta alá a követutasítást, amellyel Bernardffyékat Bahcsiszerájba küldte. Szövegét kiadva Ivanics Mária azt is közli,71

hogy annak utolsó pontja áthúzás miatt olvashatatlan, majd más kéztől néhány latin mondat is következik. E mondatok azonban a kiadásában az értelmetlenségig eltorzultak, tartalmuk azonban igen fontos, a más kéz pedig éppen Isthvánffi Miklósé. A szöveg magyarul így hangzik: „E hét, sötéttel áthúzott és makulált sor azt tartalmazta, hogy a tatár legyen köteles Moldvára törni és Jeremiás vajdát onnan kizavarni. Mivel azonban Bernardffy Jánosnak Moldván át kellett mennie és visszatérnie, félő volt, hogy ezt az utasítást meg kell mutatnia. így hát emiatt, mondja, törölte azt a cikkelyt."72

Látható tehát, alapvetően térnek el Báthory Zsigmond szövetkezési tervétől Rudolf király biztosai azzal, hogy egyértelműen tiltják Mihály vajdának Jeremiás elűzését. A tatárok követeinek nem szabad utat engedni Erdélybe — folytatják Szuhaiék —, a tanácsurak is úgy értékelik, egyikük utazzék el Havasalföldre. Becslésük szerint a kán emberei három okból jöhetnek: felajánlják közreműködésüket a Rudolf császár és III. Mehmed szultán közötti béke létrehozásában, a törökök nyilvánvaló ellenségének akarják magukat nyilvánítani, vagy semlegesek akarnak maradni, és otthon tartózkodnak. Az első esetben a békekötés valami reményével fogják őket visszabocsátani, nehogy a két ellenség együttes erővel támadja meg Rudolf országait. Ami a második lehetőséget illeti, nem tanácsolják a tatár segítséget az oszmánok ellen. Ebben az esetben ugyanis mindazon területei Rudolfnak, amelyeken az új szövetségesek hadakoznának, elpusztulnának, hacsak nem otthonról támadnának az Oszmán Birodalomra. Végül, ha a semlegességről beszélnek a tatár követek, bizonyosan pénzt szándékoznak kérni. A biztosok ennek megadását szükségesnek látják, méltóztassék hát Rudolf éjt nappallá tevő futárral értesíteni őket elhatározásáról, mert ettől függ tartományai megmaradása. Mindenesetre Kornissal már vásároltattak Kolozsvárt ötszáz forintért ajándékot a tatár követek számára. 69 Kruppa Tamás:

Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez. Századok 137. (2003: 3. sz.) 603-651., ill. Uő: Pasquale Bruti tolmács kalandos prágai követsége 1596-ban. Lymbus 2005. 27-48. 70 III. Mehmed hadjáratában személyesen nem vett részt. Húszezres segélyhadát egyik testvére vezette, akit ezért a mezőkeresztesi győzelem után az új nagyvezír, Csigalazáde Mehmed az ő helyére ültetett. Mehmed azonban gyorsan megbukott, így Gázi Giráj visszaszerezte a hatalmat, még testvére családját is megölette. 71 Ivanics M.:

Gázi Giraj kán i. m. 35-38. (átírás) és 41-46. (fényképmásolat) 72 „Istae Septem lineae atramento obductae et commaculatae continebant quod Tartarus deberet in Moldáviám irrumpere et Ieremiam vaivodam illinc exturbare. Sed quia Iohanni Bernaldffy erat per Moldáviám eundum et redeundum, verebatur ne ab eo haec instructio ostendi deberet. Itaque eam ob causam se eum articulum delevisse dicit." Az eredetiről készített fénykép- Ivanics M.: Gázi Giraj i. m. 46.