Századok – 2007

DOKUMENTUMOK - Nagy Gábor: Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából VI/1557

1564 NAGY GÁBOR gatás, sem vargához, sem szűcshöz, sem az protestatióval való fenyegetés - egy pár, bestye, áruló kurafiához is. Valete."48 A fejedelemmel nem mervén huzakodni a váradiak megvárták lemondását. Akkor aztán először távozásra szólították fel a „pontificius atyafiakat" április 26-án, majd megrohanták az említett házat és kápolnástól földig rombolták, a kertet pedig gyümölcsfástól, jégvermestől megsemmisítették („in nihilum redegerunt"). A támadás közvetlen előzménye a biztosok szerint egy magyar nyelvű cédula volt, amelyet a lelkész szószékén helyeztek el, szerzőségével pedig a „pápistákat" vádolják. A latin fordítással együtt, A jelzettel mellékelt, már említett másolata Isthvánffi Miklós írása: „+ Pápista Ember irta ezt az dolgot Ty Luter Mártonnak Ispany es keolkey, mit irigykettek my reánk ha nem feleonk ti teoletek, tuddiatok mint iaratok feyer Varatt mind Catona, mind Biro, de bizon rozzabbol keztek iarny mind az ti papotokkal eggeiwt mind Varmegestewl. Tálam azt tuddiatok hogi meg yeztetek. nem hogi ki mennénk, de belliebb akarnánk chuzny. mert ittis mi akarnánk miset mondany. mert ezis Prépost Vdvara vala. Vgian itt lakunk bozzusagtokra. mert mind Capitantok, Porcolab minket iawall inkább hogi nem titeket, hanem ewllietek veztegh. mert meg nem yeztetek minket, finis. + datum [A hátoldalán:] A. Az ky nem feel sémit sem Varmegie haragiatul, sem Birotul, sem Varostol, sem Paptol, sem egietewl sem mástul. + A." A gyulafehérvári megszégyenítésre utalás kétségkívül ingerlő, ám annak a meglepő közlésnek, hogy Király „a pápistákat javallja inkább", nem találni nyomát. A kortárs történetíró, Baranyai Decsi János csak pár szóval utal a cédula tartalmára: a katolikusok keserűen a protestánsokra támadtak és átkozták őket.49

Szamosközy István tudósítása bőségesebb. Szerinte a cédula — nem a jezsuiták műve, hanem egyikük arcátlanságáé („petulantia") — Luther és Kálvin idétlen születésű kölykeit emlegette, ördögök veteményesének (ördögfattyaknak?), az alvilágból kisarjadt gyomoknak nevezve őket; a száműzetés pedig, amellyel fenyegetnek, rövidesen a maguk fejére hull vissza.50

A váradi események bemutatásához használt levéltári forrásokat történetíróként szokása átfogalmazni,51

idézett kifejezései a cédula szövegével kevéssé érintkeznek. A hit-48 A sokszor közölt szöveget lásd például

Bunyitay V: A váradi püspökség i. m. IV 70-71. 49 Baranyai Decsi János magyar históriája i. m. 384. 50 „catulos Lutheri et Calvini intempestivo partu editos, demoniorum seminaria, ex inferis enata zizania eos appellantes; brevi fore, ut quod exilium illis, quod malum miniterantur, in sua ipsorum capita rediret et recideret." Szamosközy István történeti maradványai í. m. lib. IL, 83. 51 Értelmükön nem változtatva, például: „ha az ország végzési ellen szabad volt az keresztény praedicatorokat Gyaloból, Zilahról, Dévából, Vinczről és Borberekről per vim excludálni, mennyivel inkább szabad volt mi nékünk az ország végzései szerint, melyeket az mi fejedelmünk hitivei, pecsétivei, keze írásával megerősített, az mi szabadságunkat ótalmaznunk." - áll a protestánsok által Mária Krisztiernának adott válaszban (Veress E.\ Báthory Zsigmondné i. m. 5.). Ugyanez Szamosközynél: „Non sat erat Sigismundi principi contra universi regni suaque adeo décréta praeterque omne fas pontificios sacerdotes in oppida nonnulla Devam, Vincium, Borberecum, Zilahum, Benedictum aliaque Transylvaniae loca per vim cervicibus populi imponere... Quid igitur nobis crimini datur, si, quod aequm et fas erat, tum vero ordinum senatusque decreo consultum non modo permittebat sed et iubebat.." Szamosközy István történeti maradványai i. m. lib. II. 89.