Századok – 2007
DOKUMENTUMOK - Nagy Gábor: Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából VI/1557
RUDOLF ERDÉLYI BIZTOSAINAK KÉT JELENTÉSE 1598 MÁJUSÁBÓL 1559 18-án Szuhaiéknak írt latin nyelvű jelentéseit,12 amelykben váradi ténykedésükről számolnak be, B jelzettel látták el a biztosok. C-E jelzettel Mihály vajda Tírgovi§téről keltezett magyar nyelvű leveleit jelölték: Havasalföld ura május 7-én írt Pezzennek (C),13 a brassói bírónak 8-án (E), 14 10-én Mária Krisztiernának (C),15 16-án neki (D, C) 16 is, a biztosoknak is (D), 17 ismét a főhercegnőnek 18-án (C),18 a biztosoknak 19-én (D). 19 Az F Constantinus Basilius20 kijevi palatínus Mihály vajdához írt levelének magyar fordítása,21 a G jelű is magyar nyelvű, Bocskai István írta Szuhainak Görgényből május 8-án.22 Mindezekre az alábbiakban kitérek. A H jelzetű a Rudolf király számára letett és pécséttel megerősített hűségesküket tartalmazta, az I egy Nagybányán frissen vert pénzérme Rudolf képével („a másik oldalán pedig az isteni Szűz képmása a régi elogiummal: Patrona Ungariae"), végül a K egy, a lugosi vitézek által törököktől elragadott lobogó volt. A jelentés a Bartholomäus Pezzen távozása utáni időszakkal ismerteti meg az uralkodót. Pezzen április 23-án még Brassóból írt Rudolfnak, aki pedig április 24-én kelt levelében engedélyezte számára a visszautazást.23 Mária Krisztierna május 8-án közli a váradiakkal, Náprágy Demetert és Keresztúrit küldi hozzájuk vizsgálóbiztosul,24 Szuhai és Isthvánffí pedig — amint jelentésükből tudható — az ez idő tájt már Nagybánya25 körül tartózkodó Pezzent megkérték, intézkednék az említettekkel együtt. így tehát e jelentésnek május második és harmadik hetének eseményeit, híreit kellett feldolgoznia. A biztosok teendőik miatt ugyan késedelmesen, viszont jelentős, 12 fólió terjedelemben írnak („in scribendo tardiores, nunc verő etiam prolixiores esse coacti"). 12 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 131. Konv. B. fol. 168-169., ill. fol. 170. 13 Uo. fol. 140-141. 14 Uo. fol. 142., kiadása: Károlyi A.: Okmányok Mihály, havaselvi vajda 1598-iki meghódolása történetéhez . Történelmi Tár 1879. 42. Az E jelzet rákerült arra a 11-én keltre is, amelyikben Valentinus Herschell bíró a biztosokat a vajda üzenetének lényegéről értesíti (ÖStA HHStA UA AA Fasc. 131. Konv. B. fol. 150., kiadása: Károlyi Á: Okmányok i. m. 42-43.). 15 Uo. fol. 148-149. 16 Uo. fol. 166. 17 Uo. fol. 164., kiadása: Károlyi Árpád: Okmányok i. m. 43. 18 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 131. Konv. B. fol. 172-173. 19 Uo. fol. 176 20 Konstanty Wasyl (1526-1608) litván mágnás, apja nagyhetman volt. 21 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 133. Konv. B. fol. 93., kiadva kelet nélkül az augusztusi iratok között: Szádeczky-Kardoss L.: Erdély és Mihály vajda i. m. 287-288. 22 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 131. Konv. B. fol. 132., fol. 135. (német fordítása: fol. 133-134.) 23 Pezzenre ugyan szerfelett szüksége van, de nem látja, miként hagyhatná az ott a legációt, miután a tartomány állapota még nem szilárdult meg. Ha azonban Pezzen a másik két biztossal megtanácskozván a dolgokat úgy gondolja, jelenléte már nem szükséges, megengedi visszatértét. ÖStA HKA Siebenbürgische Urkunden Fasc. 1. Nr. 16. rote Nr. 95/1. fol. 171-172. (A levél sérült.) 24 L. Veress Endre: Báthory Zsigmondné és a váradi kálvinisták. Különnyomat a Protestáns Szemle 1898 decemberi számából, 2. (A tanulmányra Fazekas István hívta fel figyelmemet.) Aprincipissa levelét, amelyre Veress hivatkozik, Baranyai Decsi átvette történeti művébe, 1. Baranyai Decsi János magyar históriája [1592-1598]. Fordította és a bevezetőt írta Kulcsár Péter. Bp. 1982. 385-386. 25 Báthory István 1584-ben erre cserélte a hiába visszakért Szatmárt, így tartozott a fontos bányaváros újra a fejedelemséghez.
