Századok – 2007

DOKUMENTUMOK - Nagy Gábor: Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából VI/1557

DOKUMENTUMOK Nagy Gábor MIKSA FŐHERCEGRE VÁRVA Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából Antonio Bonfini utáni latin nyelvű történetírásunk kimagasló alakja, Isthvánffi Miklós munkásságát vizsgálva és leveleit gyűjtve találtam rá az alább bemutatandó, eddig ismeretlen jelentésekre. Mindkettő Gyulafehérvárott kelt, a terjedelmesebb május 24-én, a kisebbik 28-án. Az eseménysor, amelyhez tartoznak, közismert. 1597 decemberében Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a prágai szerződésben ismételten lemondott az uralomról. Nem volt rávehető arra sem, hogy méltóságában maradjon addig, amíg az Erdély kormányzására kiszemelt Miksa főherceg megérkezik, hogy átvegye a fejedelemség igazgatását. Rudolf király ezért az átmeneti időszakra három biztost küldött Gyulafehérvárra. Bartholomäus Pezzen császári tanácsos, mindkét jog doktora, ismert diplomata, Szuhai István váci, majd egri püspök, a Magyar Kamara elnöke, valamint Isthvánffi Miklós nádori helytartó, aki Nádasdy Ferenc (a „fekete bég") helyére került be a küldöttségbe, áprilisában fel is esketik az erdélyi rendeket a magyar király hűségére, majd rábeszélik Mária Krisztierna főhercegnőt, Zsigmond hitvesét, hogy vállalja el az átmeneti kormányzást. Az uralomról lemondott fejedelem eközben elindul az őt megillető sziléziai hercegségekbe, rövidesen Pezzen is távozik Erdélyországból. Báthory Zsigmond azonban Bocskai István segítségével augusztusban visszatér a hatalomba, a két királyi biztos pedig — fogságából kiszabadulván — csak Szent Mihály ünnepére érkezhetik meg a Magyar Királyság tiszántúli frontvidéki várába, Szatmárra.1 Szuhai István és Isthvánffi Miklós két jelentése tehát nem a dolgok kimenetele miatt érdekes: Miksa érkezése végül ad Graecas Calendas húzódott. Májusban azonban még lehetett bízni abban, hogy a főherceg csakugyan bemegy Erdélybe és jelenléte hozzájárul a térség stabilizációjához. Maga írta a biztosoknak Bécsből május 22-én, most végre megegyezett bátyjával, a legszükségesebbek előkészítésével foglalatoskodik, Szent János ünnepére már Kassa körül lehet.2

Májusban továbbá lehetett még terveket szőni, miként választhatók el a tatárok a törököktől, ami megváltoztathatná az évek óta dúló háború menetét 1 Lásd a Miksa számára készített, október 14-én, K ssán keltezett beszámolójukat: Erdélyi Országgyűlési Emlékek. I-XXI. (1540-1699) Szerk. Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungáriáé Historica III/B. I-XXI.) (a továbbiakban EOE) Bp. 1875-1898. IV 203-224., itt: 222. 2 Österreichisches Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban ÖStA); HKA (Hofkammerarchiv), Siebenbürgische Urkunden Fase. 1. Nr. 15. rote Nr. 95/1. fol. 131-132. Keresztelő Szent János születésnapja június 24. Az 1598 májusában keltek kivételével a bécsi levéltári anyagokhoz Fazekas István levéltári delegátus regisztere vezetett el, önzetlen segítségét ezúton is köszönöm.