Századok – 2007
KISEBB CIKKEK - Rüsz-Fogarasi Enikő: Élelmezési szintek a fejedelemségkori Kolozsváron VI/1539
KISEBB CIKKEK 1541 mellett - még a legény felszabadulása alkalmával fizetett ételről is nagyon értékes információkat nyújtanak. Előbb lássuk, hogy milyen termékekhez jutott a kolozsvári polgár, vagyis miből készíthette a mindennapi és az ünnepi asztalra kerülő étkeket. Erszénye gazdagsága arányában nagyon sokféle termék közül választhatott és vásárolhatott a város piacáról, illetve a város sokadalmain. A piaci árukról és áraikról többé-kevésbé az országos limitációkból, azaz árszabályozásokból és a harmincad vámnaplókból értesülünk. Voltak ugyanakkor olyan termékek, amelyek annak ellenére, hogy a piacon lehetett hozzájutni, mégsem kerültek be ezekbe a feljegyzésekbe, mert kis értékű termékekről volt szó. Ilyenek voltak példának okáért a különböző gyümölcs- és zöldségfélék, amelyek árait a helybéli vásárbírók és a város hatósága határozták meg. Annak ellenére, hogy tudomásunk van több limitációról, napjainkig mégis csupán egy néhányról maradt fenn részletes adat.8 Jelen esetben az 1609. évi,9 az 1625. májusi, 10 az 1626. májusi,11 az 1627. áprilisi 12 és az 1627. októberi, valamint 1642. októberi13 árszabályzatok adatait használtam fel.14 Ezeket a limitációkat az erdélyi országgyűlésen a rendek beleegyezésével határozták el, majd fogadták el, és akkor azt is leszögezték, hogy Erdély melyik részén, milyen mértékben érvényesek. Úgy, ahogy azt az 1627. áprilisi 8 Példaként említeném az 1615. évi limitációt, amelyet az 1625., 1626. évi limitációk említenek árszabályozásukban. 9 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerk. Szilágyi Sándor. I-XXI. köt. 1540-1699. Bp. 1875-1898. (a továbbiakban EOE). VI. Bp. 1880. 132-133. 10 EOE VIII. Bp. 1882. 274-277. 11 Uo. 326-351. árszabályzat is írja: „Ez a limitátió Fejérvártól Déváig, Vajda-Hunyadig, az Meszesig, Besztercéig extendáltassék. Az két Küküllő völgyin, az székelységen és szászságon penig, mivel Isten minden élést bővebben adott, mindeneket ennél a limitátiónál olcsóbban tartózzanak minden rendek adni."15 Ez az árszabály viszont csak arányaiban volt érvényes Váradon, Debrecenben és környékükön, mivel itt más űrmértéket használtak. Itt Kornis Zsigmond váradi kapitány, a főtisztviselők, a városbírákkal egyetembe „rendeljenek mindeneket ehhez képest" - mondta a szabályzat.16 Kolozsvár várost az 1666. február 24-én, Fogarason tartott erdélyi országgyűlésen nemes várossá és véghellyé (végvárrá) nyilvánították, és Kolozs vármegye főispánja alá rendelték. Ezzel az egész polgári rendszerét ideiglenesen felfüggesztették.17 Az ideiglenes állapot azonban egy kicsit hosszúra sikerült, mivel szinte félévszázadig tartott. A már bevett intézmények és szokások viszont nagyjából megmaradtak. Kolozsvár város 1668. évi kereskedelmi és áruszabályzatai persze részben az új kialakult helyzetnek megfelelően próbálták statuálni a piacot. Bár elemzésünk csak a szabad királyi Kolozsvár korára vonatkozik, mégis szót kell ejtsünk erről az Instructióról, mivel érdekes adatokat szolgáltat a mi elemzésünk szempontjából is. Az erdélyi piacokon azonban nem mindig az országos limitációk szerint alakultak az árak. Ha jobban szemügy-12 Uo. 381-111. 13 EOE X. 341-352. 14 EOE VIII. 472-475. 15 Uo. 414. 16 Uo. 414., 474. 17 Jakab Elek: Oklevél tár Kolozsvár története második és harmadik kötetéhez. II. Buda, 1888. 394-397.
