Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Novák Attila: Ellenállás vagy önmentés? Adalékok az 1944es magyarországi cionista ellenállás problémájához I/143

154 NOVAK ATTILA ezer pengőt költött erre a célra. Bár az is igaz, hogy a Palesztina Hivatal is hitelezte a MIPI-t, így a MIPI-nek időről-időre vissza kellett fizetnie az összegeket. A MIPI egyik legfontosabb feladata a kivándorlás támogatása volt. 1940 júniusáig több, mint kétezren vándoroltak ki Magyarországról a MIPI segítségével. A legtöbben (529 személy) az Egyesült Államokba vándorolt ki, míg Palesztinába 461-en. Más országokba (így Jugoszláviába, Szlovákiába és Romániába) történő kivándorlás szintén palesztinai kivándorlást jelenthetett, mivel ezek tranzitállomásokként működtek Magyarország (és más környező ország), illetve Palesztina között. 2. A gettó élelmezése A cionista visszaemlékezők sokat beszélnek arról, hogy ők élelmezték a gettót, a gyermekotthonokat. Ezt természetesen nem úgy kell érteni, hogy a pesti gyermekotthonok élelmezését maguk a cionisták finanszírozták volna, hiszen ez más szervezetek feladata volt.38

A Nemzetközi Vöröskereszt „A" osztálya a Joint 3 millió pengős adománya segítségével vásárolt élelmiszert39, de a Svéd Vöröskereszt is sokat segített, például 1944. november 10-én 9547 kg sertéshúst, 18 468 kg marhahúst és 100 ezer kg sertészsírt vásároltak, mivel a kóserságot nem tartották fontosnak), ezen kívül felvásárolták 3 pesti vásárcsarnok teljes raktárkészletét. A svéd illetékesek is arról beszéltek, hogy 8-10 ezer főről kell gondoskodniuk.40

Ami meglepő, hogy még a fővárostól is jelentős élelmiszerjuttatást kapott a gettó, s a Nemzetközi Vöröskereszt — mindenféle előzetes feltétel nélkül — 1944. december 9-én jelentős élelmiszer-szállítmányt juttatott a gettónak.41 A cionista mozgalmak emberei tehát valóban részt vettek az élelmiszer szétosztásában — és ez a nyilasok által uralt Budapesten nem kis bátorságra vallott —, de az anyagi hátteret nem ők biztosították. 3. Kiket mentettek? Fontos, azóta is gyakran felmerülő kérdés, hogy kiket is mentettek a cionista mozgalmak aktivistái. A levéltári anyagok (így a Yad Vashemben találtak is) arra utalnak, hogy a cionisták — elvi és gyakorlati megfontolásokból is — mindvégig ingadoztak aközött, hogy vajon csak saját elvbarátaikat vagy, a realitás tekintetbe vételével, általában minden zsidót menteniük kell-e. Az előbbi álláspont érvényesült, hiszen egészen a legvéresebb nyilas időkig kizárólag a saját embereiket mentették. Joszef Schaffer, a Hasomer Hacair tagja azt állította, hogy Szálasi uralomra jutásakor 10-15 főből álló csoport alakult a „legértékesebb emberanyag" megmentésére.42 Az a felfogás, hogy létezik egy „értéke-38 Karsai László: „Lőni vagy túlélni." Beszélő 1999. 7-8. sz. 104-115. 39 Lévai:

Fehér könyv... I. m. 32. Lévai szerint Wallenberg tevékenységét is a Joint támogatta, mintegy 2,4 millió dollárral. Ld. Uo. 40 MOL, A Svéd Vöröskereszt gazdasági hivatalának iratai (P 1577). 41 Idézi:

Karsai: i. m. 113.; Zsidó Tanács Naplója (1944. december 7., 9.) MOL, Jelenkor-történeti Különgyűjtemény, Magyar Izraeliták Országos Irodájának iratai (XXXIIL, 5-c-l-d). 42 YVA, 03/1954. sz. Ezenkívül: „Megtanítottuk a magyar zsidóságot arra, hogy a határ, az országhatár, az formalitás, megtanítottuk mindarra, ami jogállamban idegen dolog, ami a becsületes ál-