Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Ivanics Mária: Rabszerzés és rabkiváltás a Krími Kánságban a 16-17. században (Az 1657. évi lengyelországi hadjáratban fogságba esett erdélyiek történetéhez) VI/1483

RABSZERZÉS ÉS RABKIVÁLTÁS A KRÍMI KÁNSÁGBAN A 16-17. SZÁZADBAN 1497 erdélyi országgyűléseken törvényt kellett hozni azok büntetéséről, akik nem tértek vissza, és rabtársaikat kezességben hagyták.80 A fővezér, Kemény János 1659-ben szabadult, s vele együtt néhány főúr (Cserei Gyögy és Cseffei László) is hazatért, a nemesek nagyobb számban azonban csak a 1660-as évek elején nyerték vissza szabadságukat. Köztük volt Apafi Mihály, a későbbi erdélyi fejedelem, aki 1660. november 8-án ért haza a feleségéhez. 12.000 tallér váltságdíjat fizetett, Stefán moldvai vajda segítségével szabadult.81 1662-re a nemesség nagy része már otthon volt. Váltságdíjukat különbözőképpen gyűjtötték össze. Aki minél előbb meg akart szabadulni, elzálogosította birtokát, és családja kölcsönöket vett fel. Mások inkább tűrték a rabságot és megvárták, míg birtokaik jövedelméből összegyűlik a pénz.82 A kisbirtokos középnemesség számára azonban egyik út sem volt járható. Számukra csak Apafi Mihály fejedelem hosszú uralkodása (1661-1690) teremtette meg a hazatérés lehetőségét. Apafi, aki majd négy évig raboskodott, naplójának tanúsága szerint szabadulása után 1680-ig tartotta a kapcsolatot tatár gazdájával, ám szűkszavú feljegyzései ennél többet nem árulnak el. Nem tudni, hogy Kara§ Beg közvetített-e az erdélyi fejedelmi székbe emelkedett egykori rabja és a kán között. Tény azonban, hogy a rabok szervezett kiváltását Apafi végeztette el az 1660-1670-es évek fordulóján. Nem állami költségen történt azonban a kiváltás, a fejedelem csupán felkutattatta a rabokat, valamint közvetítést (kezességet?) vállalt a pénzt kölcsönző örmények és a kiszabaduló rabok között. 1668-ban Cserei György követségével Kónya Bálintot küldte a kánhoz, akinek szabad mozgást kért a Krímen, hogy összeírja a még fogságban lévőket.83 Kónya az örményektől kölcsönvett pénzen 18 rabot mentett ki a rabságból. A kölcsönt azonban többszörös sürgetés után, öt év múltán sem tudták visszafizetni.84

1673-ban még mindig sokan lehettek rabságban, mert a fejedelem Cserei Györgyöt és Béldi Pált85

bízta meg, hogy az örményekkel tárgyaljanak kiváltásukról. Béldi a „rabok saczáról írt nemes országh végzéséről" Apafit úgy tudósította, hogy a rab a váltságdíjnak (capitalis summa) csak a felét tartozzék megadni, ezen felül a vámon, harmincadon kifizetett illetékeket és az 80 A kezességre vonatkozó előírásokat legrészletesebben Ak mirza és San mirza 16 magyar rabjának az erdélyi fejedelemhez írt 1658. évi levele tartalmazza, melyben kérik hogy kerestesse meg Erdélybe kiküldött társaikat, és ha élnek vitesse vissza őket. Szilágyi S.: Kemény János és a krimiai rabok i. m. 614-615. San mirza egyébként még egy-két évvel korábban erdélyi zsoldon, Kemény János mellett járt a hadakban. KJÖ 300. Az 1659. évi besztercei, majd az 1660. évi szászrégeni országgyűlés is alkotott törvényt a kezességről. EOE XII. 221., 486. 81 Apafi Mihály naplója. Erdélyi Múzeum 17. (1900)

82-93., 142-155., 214-221., 271-281., 325-335. 82 Béldi Pál és a kínzások ellenére Putnoki Zsigmond is ezt az utat választotta.

Deák F: Okiratok i. m. 121. 83 TMÁOT IV Pest 1870. 430. Nem egészen világos, hogy a fejedelem emberein, a már említett Balog Mátén és Kónya Bálinton kívül a Krímen tevékenykedő többi erdélyi közvetítő — Szilái Görög István és illyei Kavacz István 1665-ben, László Márton 1668-ban, Kis Lukács 1669-ben — kinek a megbízásából járt el. Deák F: Okiratok i. m. 123-124. 1670-ben Balogh György Cserei György megbízottja volt (SzOkl. VI. 324.). 84 A kán agájának, Ali agának Apafi Mihályhoz írt török nyelvű levelében említett három örmény, Aydm, Sinan és Nazar, nevük után inkább muszlimoknak tűnnek. MOL F 126, No. 349. Magyar fordítása hiányos: TMÁOT VII. Bp. 1875. 369. 85 Mindketten tatár fogságból szabadult rabok. Béldi súlyos sarcon váltódott ki. Felesége, Vitéz Zsuzsanna Apafi Mihályhoz írt levelében 23.300 tallért említ, és kéri őt, járjon közbe a vajdánál, hogy férjéért kezességet vállaljon. 1660. dec. 29. MOL P 1239, Apafi Mihály gyűjtemény, I. doboz, fol. 2.