Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Ivanics Mária: Rabszerzés és rabkiváltás a Krími Kánságban a 16-17. században (Az 1657. évi lengyelországi hadjáratban fogságba esett erdélyiek történetéhez) VI/1483

1488 IVANICS MÁRIA könyvekben rögzített adásvételi szerződésekből következtethetünk arra, hogy mennyit is ért valójában az a 20-40, máskor 25-50 arany összeg, amennyit egy rabért lehetett kapni. 1612-ben például Szaladzsikban egy anya a leányának eladott 40 aranyért {flori) egy udvarhelyet, a rajta lévő két helyiségből álló házzal, az udvarban levő gyümölcs- és nem gyümölcsfákkal és a hozzátartozó javakkal. Ezért az összegért megvette a lánya tulajdonában lévő orosz rabnőt.27 Ugyanebben az évben egy 40 aranyra értékelt földdarabot alkalmi áron, 48 juhért kapott meg a szerencsés vásárló.28

1612-ben 300 arany

(flori) adósságot 45 arany készpénzzel, 60 aranyat érő magyar származású rabszolgával, a fennmaradó 200 (sic!) aranyat 400 juhval törlesztettek.29

Lovat már 15 aranyért lehetett szerezni.30 A rabokat elajándékozhatták vagy örökbe hagyhatták. Arslan aga 1065-ben (1654. november 11.-1655. október 31.) kiskorú fiának, Toktamisnak ajándékozott 18 kozákot, akik közül kettő nőtlen, három pedig családos volt négynégy, illetve két gyerekkel. A nőtlen kozákokat szláv néven említi a forrás, de a családos kozákok már régóta a birtokon élhettek, talán át is tértek, hisz gyerekeik kivétel nélkül muszlim neveket viseltek.31

Az örökösödési iratokból azok feltárója, Fjodor Fjodorovic Laskov, csak az ingatlan vagyonra vonatkozó részeket publikálta. Bár az ingóságok felsorolásakor a rabokat is feltüntette, számukat és értéküket nem közölte. Pedig biztos, hogy nem kevesen lehettek, hiszen az örökül hagyott szántók, kaszálók, szőlőskertek műveléséhez, a malmok működtetéséhez, a legelőn és istállókban tartott állatok gondozásához munkáskéz kellett. Annak, hogy a foglyok egy részéből az oszmánokhoz hasonlóan katonai rabszolgákat neveltek volna, a Krímben nem voltak meg az intézményi feltételei. Jóllehet a 17. század második felétől a Krími Kánságban igen erős oszmán befolyás érvényesült, a krími társadalom megőrizte az Arany Horda nomád örökségét, s az államigazgatásban és katonai téren a nemzetségi arisztokrácia mindvégig megtartotta domináns szerepét. Rabszerzési lehetőségek a magyarországi hadjáratokon Krími tatár csapatok a történeti Magyarország területére az oszmán fősereg segédcsapataként, vagy a Porta parancsára, a vazallus Erdély megbüntetésére érkeztek. Magyarországi jelenlétük mintegy két évszázados (1521-1717) intervallumot fog át. Ellentétben azonban az oroszok és lengyelek ellen vezetett hadjáratokkal, amelyekre évente, de akár évente többször is sor került, Magyarországon fél évszázad is eltelhetett a fenti időszak keretei között tatár tá-27 Fjodor Fjodorovic Laskov; Istoriceskij ocerk krymsko-tatarskogo zemlevaldenija. Izvestija Tavriceskoj Uconnoj Arhivnoj Komissii 24. (1896) 75. 28 Laskov, F. F:

Istoriceskij ocerk i. m. 85. 29 tnalcik, H.:

Kirim Hanligi Kádi Sicilleri i. m. 180-181. 30 Egy Kongrat falubeli tatár hadjáratra menet harminc aranyért

(altun) vásárolt lovat. Előlegként 9 aranyat adott, a többit pedig visszatérte után ígérte kifizetni. Nem járhatott szerencsével, mert az eladó és az adós végül 15 aranyban egyezett meg. Inalcik, H.: Kirim Hanhgi Kádi Sicilleri i. i. 180. 31 Laskov,

F.F.: Istoriceskij ocerk i. m. 80-81.