Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
AZ 1597-1598. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 1461 nek az állandó (tehát télen-nyáron) fegyverben tartásával a hadakozás költségeit jelentősen le lehetne faragni, hiszen nem lenne szükség a toborzásra és elbocsátásra szánt pénzek évről-évre történő kifizetésére. A birodalmi fizetőmester javaslatot tett még a pápa által létrehozandó Szent Liga és egy erős flotta felállításáról, amelynek a törökellenes felkelésre hajlandó albánokat és dalmátokat kellene támogatnia.25 A magyarországi ügyekben egyre járatosabb Mátyás főherceg szakvéleményében kiemelte, hogy mivel a törökök elfoglalták Győrt, ahonnan egy éjszaka alatt egészen Bécsig portyázhatnak, ezért ugyancsak állandó segélyre van szükség. Elképzelése szerint a nyári hónapokban (májustól novemberig) egy 24000 gyalogosból és 7000 lovasból álló had, illetve decembertől áprilisig egy 8000 fős sereg ellátására kellene támogatást kérni három esztendőre.26 Miksa főherceg27 véleménye szerint a Birodalomnak a törökellenes harcra szánt segélyből a nyári hónapokra 5 gyalogezredet (ezredenként 4000 fő), valamint 6000 jól felszerelt német lovast28 kellene kiállítani, és ezenfelül még a szabad lovagi rendektől 1500 lovast kérni. Szakvéleményében még az is szerepelt, hogy a Birodalomtól és az örökös tartományoktól kért segélyből 2000 lovaslövész,29 2000 német lovas, 10000 német gyalogos, 6000 hajdú és 4000 huszár a téli hónapokbeli fegyverben tartását is célszerűnek látta.30 2. Az uralkodói propozíció A csak a török kérdéssel foglalkozó propozíció felolvasására — az eredetileg tervezett december 1. helyett mintegy három hét késéssel — végül 1597. december 20-án került sor. A császári diplomácia az 1594. évi birodalmi gyűlés előterjesztéséhez mind frazeológiájában, mind pedig szerkezetében hasonló iratot állított össze. A propozíció készítői mindenekelőtt megindokolták azt, miért volt szükséges a rendeket összehívni, mégpedig a legutóbb megállapított fizetési határidő lejárta előtt. Ervelésük kis kivételtől eltekintve, szinte teljes egészében megfelelt a császár 1597. augusztus 23-án a mainzi érsekhez írt levelében találhatóknak: Győr és Eger török megszállása az örökös tartományokat és a Német-római Birodalmat is állandó félelembe és bizonytalanságba juttatta. Emellett az irat összeállítói felhívták a figyelmet arra, hogy noha a Birodalom rendjei, valamint az uralkodó királyságai és tartományai rendes és rendkívüli pénzsegéllyel és katonasággal is részt vesznek az oszmánok elleni háborúban, a császárnak mégis el kellett adnia, illetve 25 Heischmann, E.: Die Anfange des stehenden Heeres i. m. 101-102. 26 Uo. 103. 27 Miksa főherceg életéről 1. Habsburg lexikon: i. m. 347-349. 28 Német vagy fekete lovasság. Nevüket sajátos páncélzatukról kapták. Az előállítási költségek csökkentése végett ugyanis a vérteket vastag, fekete mázzal vonták be. Harcmódjuk a sokat vitatott caracol volt: a katonák soronként előrelovagoltak, pisztolyaikból sortüzet adtak le, majd felzárkóztak az egység utolsó sora mögé. Fő fegyverük kard, és 2-3 vagy esetenként 5-6 pisztoly volt. Védőfegyverzetük sisakból, váll-, nyak-, hát-, mellvértből és vaskesztyűből állt. Kelenik J.: A császári-királyi hadsereg fegyverzetének jellege i. m. 107-109.; Fritz Redlich: The German Military Enterpreiser and his Work Force. A Study in European Economic and Social History. Wiesbaden 1964. 43. 29 A lovaslövész vagy más néven archibusier harcmodora tűzfegyvereinek alkalmazásán alapult. Kelenik J.: A császári-királyi hadsereg fegyverzetének jellege i. m. 100-101. 30 Heischmann, E.: Die Anfange des stehenden Heeres i. m. 104-105.
