Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
AZ 1597-1598. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 1457 háború folyamán ezért II. Rudolf császár három alkalommal is egyik legjelentősebb támogatójához, a Német-római Birodalom összegyűlt rendjeihez fordult segélyért. A továbbiakban a három birodalmi gyűlés közül az 1597 decembere és 1598 áprilisa között Regensburgban lezajlott gyűlés eseményeit vizsgálom, nevezetesen a császári oldal szemszögéből, amely véleményem szerint minden elemében rendhagyó, és azt megelőző és követő tanácskozástól eltérő volt. 1. A birodalmi gyűlés előkészítése Az 1594-ben a Német-római Birodalom rendjei által megszavazott és jóváhagyott állandó segély kifizetése alig vette kezdetét, a Habsburg-udvar számára igen kedvezőtlenné vált hadi helyzet (Győr illetve Eger török megszállása, a mezőkeresztesi csata elvesztése8 ), valamint a katasztrofális méreteket öltő pénzhiány arra késztette az uralkodót, hogy újra a Birodalom segítségét kérje a török elleni harcban. Már 1596. november 19-én a Titkos Tanács az Udvari Kamara tanácsosaival és dr. Bartholomäus Pezzennel egyetértésben, szakvéleményt dolgozott ki, amely szerint a háborút addig lehetetlenség befejezni, amíg Győr és Eger a törökök birtokában maradnak. A harc folytatásához azonban az irat megfogalmazói további segélyek megszerzését tartották elengedhetetlennek.9 Az uralkodó helyzete a Birodalom rendjeivel szemben azonban az 1594. évi tárgyalásoknál vázolt állapotokhoz viszonyítva is romlott. A katolikus-protestáns ellentét újra kiéleződött. Az 1590-es években ugyanis újra előtérbe kerültek a szekularizáció körüli, a régóta függőben lévő, vitás kérdések. Az augsburgi vallásbéke megtiltotta, hogy a protestáns rendek 1555 után a birtokaikon lévő, ám „területenkívüliséget" élvező egyházi birtokokat bekebelezzék, és ezek javait saját kezelésbe vegyék. Ennek ellenére — a Szász Választófejedelemséget leszámítva — ez az eljárás tovább folyt, hiszen a lutheránus, majd a kálvinista fejedelmeket vonzotta e birtokok gazdagsága. A Birodalmi Kamarai Törvényszék (Reichs-Verteidigugng der Habsburgmonarchie. Die Kosten der Türkenabwehr in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Edelmayer - Maximilian Lanzinner - Peter Rauscher. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 38.) München 2003. 20-44.; Peter Rauscher: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfe von Ferdinand I. bis zum Beginn des „Langen Türkenkriegs" (1548-1593). In: Uo. 45-83. 8 Győr 1594. szeptember 29-i elestével kapcsolatban: Marosi Endre - Nagy László: Habsburg-és törökellenes harcok. In: Magyarország hadtörténete két kötetben. Főszerk. Liptai Ervin. I. A honfoglalástól a kiegyezésig. Szerk. Borús József. Bp. 1984. 213-214.; Veress D. Csaba: A győri vár. Bp. 1993. 81-83.; Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged 2000. 162-163.; Eger 1596. október 13-ai török megszállására: Tóth S. L.: A mezőkeresztesi csata i. m. 198-199.; Sugár István: Az egri vár históriája. Budapest 1991. 102-131. A mezőkeresztesi csatára újabban 1. Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata története (1596. október 26.). Hadtörténelmi Közlemények 30. (1983: 4. sz.) 555-573.; Tóth S. L.: A mezőkeresztesi csata i. m. 203-262.; Lénárt Sándor: „Őszi ködben múló remények". Mezőkeresztes. 1596. H. n. 2000.; Kelenik József: A mezőkeresztesi csata (1596. október 26.). In: Fegyvert s vitézt... A magyar hadtörténet nagy csatái. Szerk. Hermann Róbert. Bp. 2003. 111-130. 9 Eugen Heischmann: Die Anfange des stehenden Heeres in Österreich. (Deutsche Kultur, Historische Reihe III.) Wien 1925. 99.; Felix Stieve: Die Politik Bayerns 1591-1607. 1-2. Hälfte. Briefe und Akten zur Geschichte des Dreißigjährigen Krieges.in den Zeiten des vorwaltenden Einflusses der Witteisbacher. Hrsg. von der Historiscen Kommission bei der königlichen Akademie der Wissenschaften. München 1878-1883. 5. Bd. 270.
