Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pál Judit: Karrier a „tudatlanság földén". Egy főúri kliens a 18. század közepén Kelet-Magyarországon VI/1407

Pál Judit KARRIER A „TUDATLANSÁG FÖLDÉN" Egy főúri kliens a 18. század közepén Kelet-Magyarországon Módszer és források Az utóbbi évtizedekben a történettudományban is meghonosodott több, a szociológusoktól, antropológusoktól átvett terminus és módszer, köztük a patrónus-kliens viszony kutatása. Akárcsak a többi kölcsönzött módszer és fogalom, ennek használata is buktatókkal jár, ahogy ezt legutóbb Heiko Droste alapos elemzése is megmutatta.1 Minden kritika és nehézség ellenére azonban — nézetem szerint — továbbra is hasznos elméleti modellként használhatjuk még olyan makrohistóriai folyamatok magyarázatában is, mint a kora újkori-újkori államfejlődés, bürokratizálódási folyamat stb. Hosszú ideig azonban úgy tekintettek a jelenségre, mint a modern államfejlődés egyik akadályára, sőt néha még napjainkban is tetten érhető némely tanulmányban a patrónus-kliens viszony negatív értékelése. A hagyományos történetírás szemléletével szemben vannak azonban olyan kissé provokatívnak tűnő vélemények is, mint például Wolfgang Reinharde, aki szerint ez a modern állam felé vezető út egyik „szükséges, teljesen funkcionális és célszerű fejlődési foka". Szerinte „a kora újkori patrónus-kliens kapcsolatok a társadalmilag elfogadott és erkölcsileg megalapozott mikropolitikai magatartásminták olyan rendszerét képezik, amelyet időközben a kora újkori Európa politikai kultúrája emblematikus jegyének tartanak."2 Ezek nélkül az informális kapcsolatok — amelyek a rokonságra, barátságra, azonos vidékről való származásra épültek —, de főként a patrónus-kliens kapcsolat nélkül a kora újkorban jóformán egyetlen hivatalt sem lehetett elnyerni, és ez igaz nem csak az egyházi és állami hierarchia csúcsára, hanem az alsóbb hivatalokra is. A lojalitás akkor még nem absztrakt hivatali lojalitás, hanem sokkal inkább személyes kötődés volt. Másrészt a rokonok, kliensek hivatalba segítése mintegy társadalmi kötelességnek számított. A társadalmi emelkedésre vágyó ambiciózus jelölt ennek ismeretében tudta - a társadalmi hálók segítségével - a karrierlehetőségeket kihasználni.3 1 A kutatást a Volkswagen Stiftung támogatta. - Heiko Droste: Patronage in der Frühen Neuzeit. Institution und Kulturform. Zeitschrift für Historische Forschung 30 (2003) 555-590. 2 Wolfgang Reinhard: Freunde und Kreaturen. Historische Anthropologie von Patronage-Klientel-Beziehungen. Freiburger Universitätsblätter 37 (März 1998) Heft 139. 127-141. 3 Birgit Emich: Staat und Kirche im Kirchenstaat: Plädoyer für einen mikropolitischen Etatismus in der Konfessionalisierungsforschung. In: Historische Anstöße. Festschrift für Wolfgang Reinhard zum 65. Geburtstag am 10. April 2002. Hrsg. Peter Burschel - Mark Häberlein - Volker Reinhardt - Wolfgang E. J. Weber - Reinhard Wendt. Berlin 2002. 113-114.