Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
HÁSZOK A 16. SZÁZADI OSZMÁN TERJESZKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN 1383 tudnak kiállítani, ismerik az ellenség helyzetét [kiemelés tőlem - S. É.], és bátorságukkal nyertek hírnevet."179 A csalárdság és csel alkalmazásához pedig mindennél fontosabb követelmény a helyismeret. Tájékozottság az ellenség katonai erejét, megközelíthetőségét és utánpótlási vonalait illetően. A drinápolyi béke után ez vált a fő erénnyé, e nélkül az összes többi mit sem ért.180 A stratégiai hászok elemzése során azt már láthattuk, hogyan kamatoztatták helyismeretüket a mírlivák, hiszen a görösgáli náhijébe tartozó települések szinte térképet rajzoltak a Kanizsa patakon túl fekvő zalai területek irányába. A továbbiakban tekintsük át azt, miként befolyásolhatta ez az „erény" a szigetvári szandzsákbégek becsült birtokainak kiválasztását. Az offenzív hagyományok folytatója: Szinán Az első forrásul szolgáló tímár-defterben szereplő szandzsákbég, a Szigetvár elfoglalása idején Koppányban működő (1564-1566. okt.), majd onnét Pécsre áthelyezett (1566. okt.-1567. nov.) Szinán, 1570. március 26-án már a nógrádi liva éléről került a még csak pár éve létrehozott szigetvári szandzsák mírlivai posztjára.181 0 az első olyan szigetvári szandzsákbég, akinek a forrásokból már pontosan ismerjük Zala megyei birtokait. Elődjének, a közigazgatási egységet elsőként irányító Iszkendernek (1566. szept-1570. márc.) a hászairól eddig sajnos nem került elő a településeket név szerint is felsoroló jegyzék, ezért esetében nehéz eldönteni, részesült-e névleges birtokok jövedelmében. A kérdésre vonatkozóan egymásnak ellentmondó érveket sorakoztathatunk fel. Egyrészt joggal feltételezhetjük, hogy más szandzsákbeli kollégáihoz hasonlóan, kezdetben ő is a liva megszervezésével és nem annyira bővítésével lehetett elfoglalva.182 Ebből következően a zalainál biztosabb jövedelmű területeket kaphatott birtokul. Másrészről viszont, személyében az oszmán katonai elitbe emelkedés egy különös, de nem ritka példáját látjuk. Pécsi alajbégből, azaz a szpáhi csapatok vezetőjéből lépett elő az új liva első emberévé, tehát már korábban is szerepet játszott a terület hódoltatásában.183 Leváltásának oka bizonytalan, nem kizárható halála sem.184 179 Fodor P.: Önkéntesek i. m. 65., valamint Dávid G.: A 16-17. századi oszmán közigazgatás i. m. 115. 180 Vö. „Közhelynek számít, hogy minden hadművelet legfontosabb előfeltételei közé tartozik annak a területnek a pontos ismerete, ahol majd a harcok zajlanak. A környezeti háttér talán minden másnál nagyobb mértékben meghatározza a hadseregek mozgását, ezáltal a hadműveleti terület kiterjedését is." Domokos György - Hatházi Gábor: Új módszerek és lehetőségek a törökkori hadtörténeti topográfia kutatásában. In: Végvár és környezet i. m. 87. 181 Szinán bég különböző állomáshelyeire Kunt, I. M.: The Sultan's Servants i. m. 152-153., valamint Dávid G.: Mohács-Pécs 16. századi bégjei i. m. 77., 84.; Dávid G.: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 160. 182 Ezt támasztja alá a szigetvári szandzsáknak 1567-68-ban Iszkender által létrehozott három új náhijéje is. L. a 134. jegyzetben. 183 Hasonló esettel találkozunk 1552-ben Veszprém vagy 1585-ben Babócsa livájának létrehívása során. De a szigetvári szandzsák történetének egy kritikus pontján, 1580-ban szintén egy feltörekvő kezébe engedik át a kormányrudat. 184 Dávid G.: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 160.
