Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Mária: Magyar-olasz kapcsolatok az első világháború után. Guidó Romanelli magyarországi küldetése (1919. május-november) I/103
GUIDO ROMANELLI MAGYARORSZÁGI KÜLDETÉSE 1919-BEN 141 „Polgármester Úr! Mikor önnek, Budapest polgármesterének, hálás köszönetemet fejezem ki azért az üdvözlőiratért, melyet hozzám intézni szíves volt, legyen szabad egyúttal hálát mondanom a város lakosságának és Magyarország mindama hatóságainak, amelyek Önhöz csatlakoztak, hogy irántam hálájukat nyilvánítsák. Magyarországot kiszolgáltatva találtam egy csoport terrorjának és erőszakának és a legkevesebb, amit tehettem, hogy a már különben is gyászba borult civilizáció és humanizmus nevében tiltakozó szavamat felemeljem és ezzel újabb áldozatoknak és újabb szenvedéseknek elejét vegyem. Boldog vagyok, hogy ez részben sikerült nekem és most a teljesített kötelesség tudata megkönnyebbíti számomra a búcsút ettől a nemzettől, mely irányomban annyi rokonérzést és hálát tanúsított. Fogadja Polgármester úr őszinte nagyrabecsülésemet és legyen szabad a város szegényei számára huszonötezer koronát mellékelnem. Guido Romanelli alezredes" Romanelli, a hosszúra nyúló római fegyelmi eljárás után visszavonult az Udine melletti Osoppóba, egy „világtól elzárt kis szigetre", ahol ezrede egy része állomásozott. Itt kapta kézhez a budapesti ünnepségre szóló meghívást is 1922 novemberében. Előléptetése sokáig késett. Bár 1926-ban kinevezték a messinai tüzérségi felügyelőség parancsnokának, csak 1929. január l-jén nevezték ki ezredessé, amikor nyugállományba vonult.182 Mombelli azon javaslatát, hogy soha többé ne mehessen külszolgálatra, nem sokáig vették figyelembe. 1921 végén az Egyesült Államokba küldték, ahol 1922. januártól júliusig az olasz kivándorlók helyzetét vizsgálta.183 Később 1927-1934 között Barcelonában főkonzulként, majd 1938-1943 között Budapesten a Magyar-Olasz Bank elnökeként tevékenykedett. Még budapesti bankelnöki megbízatása előtt kinevezték az Olasz Konzuli Testület dékánjának, így élete végéig használhatta a nagyköveti titulust és méltóságot.184 97 évet élt, s haláláig ápolta magyar kapcsolatait. Magyarországi küldetése egész életére kiható, meghatározó voltát szimbolizálja, hogy koporsóját a temetési szertartás alatt — saját kérésére — a Ludovika zászlaja fedte.185 182 Vö. Biagini: i. m. XXIII. 183 New Yorkban a magyarok „melegen fogadták". L. Beszélgetés Romanelli ezredessel külföldi tanulmányútjairól. Új Nemzedék 1922. november 18. 3. 184 Leánya, Anna-Maria Romanelli szerint viszont elsősorban katonának tartotta magát, s örült volna, ha katonai pályája teljesedhet ki. 185 II. Umberto ex-király 1973. november 28-án küldött kondoleáló üzenetében értékes katonának és értékes embernek nevezte Romanellit, aki kiválóan szolgálta hazáját háborúban és békében egyaránt. L. Romanelli feleségének levele Susanna Triznyához (Szőnyi Zsuzsa) (1973. november 24.). HL, Personalia, 289.