Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
1370 SZ. SIMON ÉVA levonni, az alábbi példák talán mégis a rendszer működésének jobb megértését szolgálják. Szigetvár 16. századi bégjeinek hász-birtokai A szigetvári szandzsáknak e témára vonatkozó forrásellátottsága közepesnek nevezhető. 1566 és 1599 között 22 béget ismerünk név szerint. Közülük azonban csak tíznek tudjuk hász-birtokai számszerű értékét. A vizsgálat szempontjából elengedhetetlenül fontos hászok összetételére vonatkozóan pedig még kevésbé kényeztetnek el bennünket a fennmaradt dokumentumok. A birtokokat név szerint általában két irattípus említi birtokosukkal együtt: a tímár-defterek {defter-i idzsmál), melyek a szolgálati birtokok nyilvántartási jegyzékei, valamint a tímár-rúznámcsék, a kiutalásokról naponta vezetett naplókönyvek, amelyek a javadalombirtokosok személyében beállt változásokat követték.93 A tímár-defterek, a dunántúli területen általában tízévenként készített szandzsákösszeírások {defter-i mufasszal vagy tahrír-defteri) alapján készültek.94 Belőlük Szigetvár esetében valószínűleg a teljes sorozat — három darab — ismert a vizsgált időszakban. 1570-ből fennmaradt a teljes lajstrom,95 1580-ból egy töredék, 96 valamint 1590-ből szintén egy teljes jegyzék.97 Ezekből három bég birtokaira várhatnánk adatokat, de az 1580. éviből többek között éppen a mírliva birtokegyüttese hiányzik. Az elméletileg folyamatos nyomon követést biztosító rúznámcsék csak töredékesen maradtak fenn. Közülük a korszakból eddig — a területre és a témára egyaránt használhatót — mindössze ötöt ismerünk (1572-157598 , 1574-1576," 1579-1581,100 1582-1583, 101 1584-1585 102 ). Ezek alapján csupán hat szandzsákbég birtokainak adatait tudjuk teljesen pontosan megállapítani: 93 A két forrástípusról részletesebben: Fekete L.: Párhuzam i. m. 219-221. 94 Az összeírások elkészítésének okai közül a legfontosabb az újonnan birtokba vett országok, országrészek felmérése volt. A foglalás tényét feltétlenül ki kellett egészíteni egy — a terület szultáni birtokba vételét hivatalosan és jogi szempontból is igazoló — leltár elkészítésével. Valójában az újonnan elfoglalt területeknek az összeírása és a defterek elkészítése nélkül az adott országban az oszmán uralom gyakorlatilag nem volt megvalósultnak tekinthető. Ömer L. Barkán: Hüdavendigar Livasi Tahrir Defterleri I. Ankara 1988. 16. A fentiekre példa Magyarország vonatkozásában az 1546-ban készült Halil bég deftereként ismertté vált összeírás. De ugyanezt láthatjuk 1570-ben Szigetvár esetében is. 95 BOA Tapu 503. 96 Fekete, L.: Die Siyâqat-Schrift i. m. 402-423. 97 BOA Tapu 638. 98 ÖNB Türk Hss. Mxt. 571. (MOL Filmtár W 142. tekercs) 99 BOA Ruznamçe 42. A budai vilajethez tartozó határvidéki szandzsákok rúznámcséinak másolatait Hegyi Klára hozta Isztanbulból Magyarországra. A bégek birtokait tartalmazó forrásokat, köztük az itt hivatkozottat, első ízben Dávid Géza bocsátotta rendelkezésemre. Ezért és a szigetvári szandzsák egyéb, nem magyar közgyűjteményben őrzött rúznámcséjának kópiájáért ezúton szeretnék mindkettejüknek köszönetet mondani. íoo ÖNB Türk Hss. Mxt. 597. (MOL Filmtár W 144. tekercs) 101 BOA Maliye defteri 15283. 102 BOA Ruznamçe 78.
