Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
1364 SZ. SIMON ÉVA egyig a simontornyai bégek már bemutatott, 1553-1554 között megszerzett becsült hászainak egyenes folytatásában feküdtek. Ez a meglepetésszerű tény ismét egyértelműen felveti a szandzsákbégi hászok hiánypótló funkcióján kívül azok különleges, a hódoltatások során betöltött stratégiai szerepének eshetőségét. A részletes helyzetelemzés lehetősége azonban források híján sajnos ezen a ponton ismét elakad. A területen 1555 után nem zárható ki biztonsággal egy olyan Segesdtől Kiskomáron keresztül egészen Kanizsa határáig húzódó vonalszerűén elnyúló övezet léte sem, amely különböző szandzsákok bégjeinek kezén lévő becsült értéken adózó településekből állt. Bizonyos településeknek különböző birtoktestekben való többszöri felbukkanása mégis valószínűbbé teszi, hogy térben és időben egymást váltó sávokról volt szó. További adatok feltárásáig ezt a regionális kérdést nyitva kell hagynunk. Következő adatunk szerint ezen a területen 1565-ben, az ekkor már peremvidékinek számító koppányi szandzsák vezetője — a későbbiekben Pécsett, Nógrádon, majd Szigetváron is működő — Szinán (1564-1566) birtokolt 21 királysági települést becslés alapján, 17 391 akcse összértékben.75 Birtokai részben Dervis mohácsi-pécsi bég korábbi javadalmaival megegyezők voltak (azaz semmiképpen sem saját hódoltatások), részben azok közvetlen földrajzi folytatásai. Ugyanekkor az erre az időre már végérvényesen törzsterületté vált Simontornyán működő Véli (1562-1565) kezén már nem találunk becsült birtokokat.76 A velük párhuzamosan Pécsett szolgáló — más szandzsákok kapcsán már többször említett — Hamza (1564-1566) javadalmairól ebből az időből egyáltalán nem. rendelkezünk forrásokkal, előmenetelénél fogva azonban elképzelhető, hogy neki esetleg itt is jövedelemkiegyenlítésre volt szüksége.77 Néhány évvel későbbről, 1570-ből származik a területre vonatkozó következő adatunk. Ekkor azonban és ezt követően már folyamatosan hiányoznak a koppányi bégek jövedelmei közül is a becslés szerint felmért települések.78 Az időközben szintén törzsterületivé váló pécsi bégek alacsonynak éppen nem nevezhető javadalmai közül is végleg eltűnnek az így felmért birtokok, ezzel a papírformát igazolva.79 Ugyanekkor viszont az alább részletesen vizsgálandó Szigetvár bégjei közül azok, akiknek tudjuk jövedelem-összetételét, ekkor már — az eddig tapasztaltaktól homlokegyenest eltérően — kiutalásuk nagyságától függetlenül, kivétel nélkül birtokolnak becslés szerint felmért helységeket. 75 BOA Tapu 353. fol. 40. (MOL Filmtár 10662. tekercs) L. az I. számú térképen! 76 BOA Tapu 35. fol. 16-17. 77 Köhbach, M.: Die Eroberung von Fülek i. m. 48-59.: 48. jegyz. 78 Az 1570-ben Koppányban regnáló Hüszein bég 262 836 akcsés összjövedelme között már nem találunk becsült adójú települést. Egyik utóda, Kaja bég 1579-ben 300 010 akcse összértékű javadalmából végzés szerint csak 248 336 akcsényit tudott érvényesíteni. A hiányzó összeget azonban nem hódolatlan települések adójának formájában kapta, hanem a portyák nyereségéből egészíthette ki úgy, ahogy az ekkoriban az északi országrészben is jellemzővé vált. Egy 1580-ból fennmaradt jegyzék alapján szintén nem birtokolt becslés szerint felmért területeket. Az adatok forrásai az említés sorrendjében: BOA Tapu 505. fol. 3-4. (MOL Filmtár 10129. tekercs); Österreichische Nationalbibliothek, Wien [a továbbiakban ÖNB]-Mxt. 600. fol. 52. (MOL Filmtár W 144. tekercs); BOA Tapu 659. fol. 2. (MOL Filmtár 10129. tekercs). 79 1570-ben a pécsi Mehmed bég (1567-1571) 330 000 akcse jövedelemmel bírt, ami már mind a hódoltság belső területéről származott. Egyik utódának, Mahmúd bégnek (1579-1581) 304 064 akcsés jövedelmei közül is hiányoznak a hódolatlan települések. BOA Tapu 480. fol. 4.; ONB Mxt. 597. fol. 116. (MOL Filmtár W 144. tekercs)
