Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
TANULMÁNYOK Sz. Simon Éva NÉVLEGESEN BIRTOKOLT SZANDZSÁKBÉGI HÁSZOK A 16. SZÁZADI OSZMÁN TERJESZKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez)1 Az Oszmán Birodalom 16. századi hódításai következtében a korábbi mintegy másfél millióról két és félmillió négyzetkilométer kiterjedésűre bővült. Legnyugatibb határai, az első magyarországi tartomány — a budai beglerbégség — létrehozásától (1541) kezdve, az idők során mind több megyét és tájegységet bekebelezve, egyre mélyebbre tolódtak a Magyar Királyság belsejébe. A kezdetben hátország nélkül álló központ, Buda fennhatósága alá elsőként 1542-ben kapcsolódott két — már magyar területen szerveződött — új közigazgatási egység, a mohácsi és a szegedi szandzsák.2 A század végén már négy vilajetbe rendezetten (Buda [1541],3 Temesvár [1552],4 Eger [1596], 5 Kanizsa [1600] 6 ) mintegy másfél tucat szandzsák feküdt a birodalom nyugati „mezsgyéjén" belül.7 A kezdetben határvi-1 A tanulmány elkészítésében nyújtott segítségükért köszönettel tartozom Dávid Gézának, Hegyi Klárának, Sudár Balázsnak, Pálffy Gézának és Kulcsár Krisztinának. 2 A legújabb kutatások szerint a szegedi szandzsák esetében már 1542 februárjából, azaz jóval a vár decemberi elfoglalását megelőző időpontból származik az első olyan adat, amely a szandzsákbéget név szerint említi. Ekkor Szulejmán szegedi bég a titeli várőrség újoncainak kinevezése kapcsán szerepel felterjesztőként. Ez azt jelenti, hogy Buda bevétele után az ország Duna-Tisza közi legdélebbi sávját már önálló szandzsáknak tekintették, azaz Szeged megszállása csak technikai kérdés volt. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. II. Bp. 2007. 883. 3 Az 1590-es évek elején a Drávától északra Budához még 15 szandzsák tartozott: budai, esztergomi, fehérvári, füleki, hatvani, koppányi, nógrádi, pécsi (mohácsi), simontornyai, szécsényi, szegedi, szekcsői, szekszádi, szigetvári, szolnoki, ebből a századfordulóra tíz maradt. 4 A századfordulón Temesvár alá öt szandzsák tartozott: temesvári, csanádi, lippai, gyulai, moldovai. 5 1596 után az újonnan létrejött egri beglerbégség átvette a budaitól a szolnoki és a hatvani szandzsákot. 6 A századfordulón még éppen csak szerveződő kanizsai vilajet közigazgatásáról viszonylag keveset tudunk. Kezdetben a korábban Budához tartozó szigetvári és pécsi szandzsákon kívül a pozsegait rendelték alá. 7 Az összehasonlítás végett, a 17. század elején a birodalomszerte fekvő kormányzóságok száma 36 volt, ebből 9 feküdt európai területeken. Birodalmi szinten ekkor 232-re tehető a szandzsákok száma. Magyarországon az említett négy vilajeten kívül voltak időlegesen fennálló pasaságok is, amelyek a század végére már megszűntek. (Szigetvár 1594-1597, Győr 1594-1598 és Pápa 1594-1597). Ágoston Gábor: Törzsterület és végvidék. Berendezkedési stratégiák és centralizációs korlátok a 16-17. századi Oszmán Birodalomban. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál - Pálffy Géza - Tóth István György. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 2.) Bp. 2002. 41-42.; Dávid Géza: A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban. In: Nagykanizsa török alóli felszabadulásának 300. évfordulóján tartott nemzetközi tudományos konferencia előadásai. Nagykanizsa 1990. 11. 30-12. 01. Zalai Múzeum 4. (1992) 56-57.
