Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Mária: Magyar-olasz kapcsolatok az első világháború után. Guidó Romanelli magyarországi küldetése (1919. május-november) I/103

GUIDO ROMANELLI MAGYARORSZÁGI KÜLDETÉSE 1919-BEN 133 táridővel — a magyar kormánynak.142

Ebben 15 ezer főben maximálta a magyar haderő létszámát, melynek összetételéről és fegyverzetéről maga kívánt rendelkezni, továbbá hosszú listát állított össze fantasztikus anyagi követeléseiről, melyek magukban foglalták többek között a teljes magyar hadianyagkészletet és a hadianyag-gyártási kapacitást, egy 300 ezer fős román hadsereg teljes felszerelését, a vasúti gördülőanyagok és berendezések, valamint a vízi járművek 50%-át, a mezőgazdasági gépek és a jószágállomány 30%-át, 250 ezer tonna gabonát, 50 ezer tonna kukoricát, 600 gépkocsit, valamint a megszállás idejére a megszálló erők teljes ellátását. Az ultimátum szövegét a magyar kormány átadta Romanellinek és a négy tábornok közül elsőként megérkező W. B. Gortonnak, akik Causey amerikai alezredessel együtt még aznap továbbították azt Párizsba.143 Miután Clemenceau augusztus 6-án táviratilag tiltotta meg a román kormánynak, hogy külön fegyverszünetet kössenek Magyarországgal, a román hadsereg a megszállást a Dunántúl keleti részére is kiterjesztette.144 Romanellinek már nem sok elégtételt nyújthatott Segre kissé megkésett, augusztus 5-i elismerő távirata: „Szeretném most, amikor az események az általános érdekeknek megfelelő irányban haladnak, írásban is megerősíteni megelégedésemet azzal a móddal, ahogy a kényes és bonyolult magyar helyzetet kezelte, és kezdeményezéseivel és cselekedeteivel az olasz presztízst erősítette. A legfelső katonai vezetés és a párizsi olasz delegáció is ismeri már véleményemet. Ez a misszió nem Franchet d'Esperey fegyverszüneti bizottságának valamely másolata, amit a románok könnyen irányíthatnának."145 Augusztus 6-tól az események már egyáltalán nem haladtak „az általános érdekeknek megfelelő irányban". A Peidl-kormány bukása a bécsi és budapesti olasz képviselők számára óriási csalódást jelentett. „Arra törekedtünk — írta később Segre —, hogy a tanácsköztársaság liberális politikai rendszerré történő békés átalakítását segítsük elő. A román megszállás azonban megsemmisítette munkánk minden eredményét, jóllehet épp e munka segítette elő magát a megszállást."146 142 Francia diplomáciai iratok 1919-1920... I. m. 10. sz. (28-29.); Romanelli jelentése Segrének és Borghesének (1919. augusztus 6.). AUSSME, E-15, 68/1. 1831. sz. 2. sz. melléklet. Ágoston a következőket fűzte a francia nyelvű román szöveghez: A román feltételek „lehetetlenné teszik az eredeti fegyverszünet végrehajtását, és létében fenyegetik a nemzetet. Ezért ezeket a kéréseket a nagyhatalmak elé bocsátjuk, s egyben felkérjük budapesti képviselőiket, hogy figyelmeztessék a román katonai vezetést" L. uo. 3. sz. melléklet. A magyar kormány a Duna-Tisza-közi román kegyetlenségeket és zsákmányolást panaszolva még ugyanaznap kérte „az emberiség nevében" a szövetséges és társult hatalmakat, küldjenek egy bizottságot Budapestre a helyzet normalizálása céljából. L. uo. 5. sz. melléklet. Clemenceau néhány órával ezután rádiótáviratban értesítette a magyar kormányt a szövetséges-közi bizottság felállításáról. L. uo. 6. sz. melléklet. 143 Francia diplomáciai iratok 1919-1920... I. m. 10. sz. (27-28.) A „H.D." följegyzés „B" melléklete. J. A. Logan Wallace ezredesnek. 27-29. Causey amerikai alezredes ekkor a Szövetséges Vasúti Bizottság elnöke volt. 144 Ungváry Krisztián:

„Sacco di Budapest", 1919. Gheorghe Märdärescu tábornok válasza Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy Nem diplomatikus naplójára. Budapesti Negyed 2000 ősz-tél. (29-30. sz.) 11. A román megszállási övezet Kalocsa-Sárbogárd-Székesfehérvár-Veszprém-Kisbér magasságáig húzódott. 145 A főparancsnokság külügyi hivatalának jelentése Albriccinek (1919. október 30.). AUSSME, E-15, 68/1. 21.783 S sz. 3. sz. melléklet. 146 Segre beszámolója a hadsereg-főparancsnokságnak (1919. november 7.). AUSSME, E-15, 68/1. 5339. sz.