Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Kerekes Dóra: Kémek Konstantinápolyban: a Habsburg információszerzés szervezete és működése a magyarországi visszafoglaló háborúk idején (1683-1699) V/1217
KÉMEK KONSTANTINÁPOLYBAN (1683-1699) 1233 meny Ghiavarini velencei titkár közvetítésével szeptember 23-án futott be. Az augusztus 22-ei szeptember 13-án ért Velencébe, és október 21-én, tehát 38 nap alatt (!) tette meg a Köztársaságtól Bécsig tartó utat. A november 28-ai és a december 3-ai küldemények 40 nap alatt tették meg a távolságot. Az 1688. március 8-ai levél, amely Szmirnán, majd Livornón keresztül utazott, harmincnégy nap alatt érte el a császárvárost. Az 1690. november 10-én, 16-án, illetve 23-án keltezett levelek egyszerre, 1691 januárjában jutottak el Bécsbe. Az 1693. január 8-ai és 22-ei levelek márciusban futottak be. Végül az 1693. augusztus 12-ei küldemény szeptemberben jutott el aHofburgba. Összességében tehát megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a vizsgált tizenöt év háborüs időszak volt, és két, egymással hadban álló fél területei között zajlik az információáramlás, a levelek mégis a 34 és 61 nap közötti időintervallumban futottak be a császári udvarba - ez pedig a háborüs időszak ellenére is alátámasztja Braudel számításait. Az időtényező egy másik jelentős mutatója a levél feladása, esetleg beérkezése és a dekódolás időpontja közötti eltérés. A legtöbb levél hátoldali feljegyzése, a rubrum nem maradt ránk, így e tekintetben sajnos kevés adat áll rendelkezésünkre. Ennek ellensúlyozására itt figyelembe vettem azokat a leveleket is, amelyekről tudjuk, hogy Konstantinápolyból, Giorgio Cleronométól jöttek, de amelyeket nem másoltak be a könyvecskékbe. Két olyan Cleronome-levél van, amelyek benne vannak a könyvekben, de megmaradt eredetijük is. Az 1694. szeptember 13/15-ei levelet már október 22-én desifrírozták. A másik, amely 1688. március 6/8-án keletkezett, április 21-én nyílt szövegként a haditanácsosok asztalán feküdt. Mindkét esetben nagyon gyorsan ért be a levél, hiszen a Konstantinápoly és Bécs közötti egyáltalán nem jelentéktelen távolság ellenére 40 nap alatt dekódolva az információkra kíváncsiak rendelkezésére állt. Ugyanez figyelhető meg a Cleronome által írt nyolc másik levél esetében is, a keltezés és a desifrírozás közötti idő 17 és 45 nap között változik. Sokszor azonban olyan lassan értek be levelek, hogy azokat már nem vagy nem azonnal dekódoltatta a Haditanács. Arra nézve, hogy a levélírók egyes eseményekről milyen időeltolódással értesültek, kevés információval rendelkezünk. Egy esetben azonban egészen biztos adataink vannak. 1688. szeptember 16-ai levelében a titkos levelező megírta, hogy két napja, azaz szeptember 14-én értesült arról, hogy a császári csapatok bevették Belgrádot.70 Tudjuk, hogy az erősség szeptember 6-án esett el, ami azt jelenti, hogy a kulcsvárnak számító Belgrád bevételéről nyolc nap alatt értesültek Konstantinápolyban, ami igen gyors híradásnak számít. Túl kevés ilyen jellegű információval rendelkezünk viszont ahhoz, hogy ebből messzemenő következtetéseket vonhassunk le. A levelek továbbítói Nemcsak a hír megszerzése, de annak biztonságos hazajuttatása is komoly feladat elé állította a levelezőket. A hírtovábbítókról elmondhatjuk, hogy 70 ÖNB-HAN Cod. 6038. fol. 1122.; Böhm 1020 Band V fol. 94. (1688. szeptember 16.)
