Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Kerekes Dóra: Kémek Konstantinápolyban: a Habsburg információszerzés szervezete és működése a magyarországi visszafoglaló háborúk idején (1683-1699) V/1217
KÉMEK KONSTANTINÁPOLYBAN (1683-1699) 1231 1685. január 28-i levélben az író arról tudósít, hogy eddigi, tehát 1684. évi leveleit három útvonalon küldte: Velence, Raguza vagy Spalato volt a közvetítő állomás. Ezt sokszor más leveleknél is tapasztalhatjuk. Ahhoz, hogy a jelentés biztosan célba érjen, nem volt elegendő egy példány elküldése, hanem általában minimálisan kettő, sokszor 3-6 példányt is útnak indítottak. Ez nem ennek a korszaknak vagy ennek a háborús helyzetnek volt a jellemzője, hiszen már a 15. századtól kezdve így működött. A velencei hírszolgálat mindig több példányban indította el leveleit,65 ami a franciáknál is kimutatható. Minden bizonnyal a többi hatalom esetében is így működött ez, és a levelezők, követek, kémek stb. általában igyekeztek nyomon követni saját küldeményeiket.66 A császári titkos levelezők egyike 1685. február 8-ai levelét két úton, Velencén és Livornón keresztül küldte, de csak az előbbin át érkezett meg Bécsbe. A következő, a február 25-ei pedig Raguzán keresztül ment. A két levél beérkezése között azonban csak egy nap telt el, így azokat egyszerre dekódolták, és egymás után másolták be a kötetekbe. Az 1685. augusztus 8-ai küldeményt egy angol hajó hozta, hiszen az angolok, a hollandok és a franciák az egész időszak alatt folyamatosan kereskedtek az Oszmán Birodalommal, sőt hajóikkal többször szállítottak a szultán kérésére — és persze jó pénzért — élelmet vagy katonát Egyiptomból, az ázsiai részekről, a Levantéból. Az angol hajó a levelet Velencébe vitte, ahonnan továbbküldték Bécsbe. A két héttel későbbi küldeményéről viszont nem tudjuk, hogyan jutott el Velencéig, de a köztársaság továbbította a császárvárosba. Az 1685. október 24-ei levélnek eredeti példánya nem maradt fenn, viszont két másolati példány is beérkezett Bécsbe, az egyik Velencén, a másik Livornón keresztül. Általánosan elmondhatjuk, hogy a Livornón keresztül érkező jelentéseket általában francia hajókkal küldték. Mivel a Francia Királyság nem támogatta a császárt a háborúban, szinte biztos, hogy a levelezők jó pénzt fizettek a francia hajóskapitányoknak annak érdekében, hogy leveleiket eljuttassák Bécsbe vagy Velencébe. Persze ez még mindig nem volt garancia arra nézve, hogy a küldeményt a hajón nem bontották fel, de egyelőre nem rendelkezünk információkkal arra vonatkozóan, hogy a császári kódot fel tudták volna törni. Az 1685. november 28-ai és december 3-ai levelekről tudjuk, hogy a Velencébe tartó, San Niccolö nevű hajó vitte őket. Az 1686. január 18-ai levelet Livornón keresztül kapta meg a bécsi udvar, míg a január 26-airól csak annyit tudunk, hogy a levelező egy francia bárkának adta át, de előtte sem volt ismert a hajó pontos útvonala, így annyit írt, hogy Livornón, Máltán vagy Marseille-en keresztül érkezik majd be a küldemény. A február 22-ei, a március 15-ei és a március 23-ai levelek mind Livornón keresztül érkeztek, míg a május 65 Paolo Preto: La guerra segreta: Spionaggio, sabotaggi, attentati. In: Venezia e la difesa de Levante da Lepanto a Candia, 1570-1670. Venezia 1986. 79. 66 Egy ilyen esetet követhetünk nyomon például a visszafoglaló háborúk kezdetén Konstantinápolyban működő francia állandó követnél, Pierre de Girardinnél (1685-1689) is. „J'ay aussi apris en mesme temps qu'une barque partie d'icy le 15 décembre pour Marseille (par laquelle javois adressé à M[onsieu]r Le Marquis de Louvois un memoire de ce qui concerne la guerre et dont je n'ay pu depuis ce temps là envoyer la duplicata faute d'occasion a dvoiture) a fait naufrage sur la coste de Tripoly de Barbarie." Archives du Ministère des Affaires Étrangères, Correspondance Politique Turquie vol. 20. fol. 77., Girardin a királyhoz, Pera, 1688. április 28.
