Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Kerekes Dóra: Kémek Konstantinápolyban: a Habsburg információszerzés szervezete és működése a magyarországi visszafoglaló háborúk idején (1683-1699) V/1217

1222 KEREKES DÓRA csolatosan érdemes megemlíteni, hogy a nagyvezír, Kemankes Kara Musztafa pasa szolgálatában állt, így első kézből is tudott információkat szerezni, sőt arra is képes volt, hogy — természetesen jó pénzért cserébe — a máshonnan megszerzett hírek esetében segített Schmid követnek a valóságtartalom ellenőrzésében.14

Mindez ugyanakkor nem tartotta vissza attól, hogy ezzel egyidejűleg — és szintén jó pénzért — ne szolgáltasson híreket az angoloknak és a velenceieknek. (A legtöbb levelező azonban nem rendelkezett ilyen átfogó szerájbeli kapcsolatrendszerrel.) Az akkori állandó konstantinápolyi császári követ, Johann Rudolf Schmid folyamatosan kapcsolatban állt a titkos levelezőkkel, hiszen ő továbbította leveleiket Bécsbe, vagy az őtőle érkező futárok szedték össze azokat. Jó viszonyt alakított ki a hálózat résztvevőivel, közülük néhányat személyesen is ismert.15 Schmid tevékenységére egyébként is jellemző volt, hogy az Oszmán Birodalom vazallusainál, illetve a budai pasa udvarában tartott olyan embert, aki információkat szolgáltatott neki. Olyan híreket, amelyekre a birodalom fővárosában nagy szüksége volt, ugyanakkor hiába várt volna Bécsből, mivel a császári politika irányítói úgy gondolták, hogy ezeket a területeket jobban megfigyelhetik saját fővárosukból,16

azt pedig, hogy ezekre az információkra a konstantinápolyi követnek miért lehetne szüksége, még elképzelni sem tudták. A „titkos levelezés" fenntartásának leggyengébb pontja a finanszírozás volt. A Habsburg Monarchiában ritkán volt nagyobb mennyiségű készpénz, mint ismert, az állam már I. Ferdinánd uralkodása (1526-1564) óta állandó likviditási gondokkal küzdött.17 A levelezők tevékenységét koordináló főtolmácsok, Michel d'Asquier és François Mesgnien de Meninski háború idején mindig nehéz helyzetbe kerültek, és féltek attól, hogy — amennyiben a levelezők nem kapják meg a nekik járó pénzt — veszély fenyegeti a kiépített hálózatot, mivel tagjai vagy más európai hatalmaknak (elsősorban Velencének és Franciaországnak) kezdenek híreket szolgáltatni, vagy felfedik kilétüket az oszmán adminisztráció-14 Meienberger, P:

Johann Rudolf Schmid i. m. 89. 15 Ilyen volt Giovanni Andrea Scogardi, akivel akkor ismerkedett meg Schmid, amikor a moldvai fejedelem, Vasile Lupu fiát Konstantinápolyba vitték túszként, és Scogardi vele tartott. 1640-ben, ura halála után a dán származású orvos visszatért Moldvába, ahol a fejedelmet szolgálta, de ezzel egyidejűleg információkat gyűjtött, illetve továbbított Schmidnek. 1644-ben ismét Konstantinápolyba érkezett, ahol a rendkívüli császári megbízottnak, Hermann Czernin von Chudenitznek is jó szolgálatot tett. Tevékenységére 1. Johann Rudolf Schmid levelének kivonata Michel d'Asquier-től, Konstantinápoly, 1640. november 20. Österreichisches Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban ÖStA); Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA), Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 115. Konv. 1. fol. 165-166. [a moldvai fejedelem fiának halála]; Johann Rudolf Schmid a császárnak, Konstantinápoly, 1642. március 12. ebben: Giovanni Andrea Scogardi levele Schmidnek, lasi, 1642. február 11. OStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 116. Konv. 1. fol. 51-52. [Azov ostroma]; Johann Rudolf Schmid levelének kivonata Michel d'Asquier-től, Konstantinápoly, 1642. július 30. Uo. fol. 195-196. [Azov bevétele]; Johann Rudolf Schmid a császárnak, Konstantinápoly, 1642. október 1. Uo. fol. 258^259. [Scogardi szolgálatai] stb. 16 Hiller István: Palatin Nikolaus Esterházy. Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1625 bis 1645. Wien-Köln-Weimer 1992. 71-72. 17 Erre újabban 1. Peter Rauscher: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556-1576). (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 41.) Wien-München 2004.; István Kenyeres: Die Einkünfte und Reformen der Finanzverwaltung Ferdinands. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs - Teréz Oborni - Gábor Ujváry. (Geschichte in der Epoche Karl V, 5.) Münster 2005. 111-147.