Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Kerekes Dóra: Kémek Konstantinápolyban: a Habsburg információszerzés szervezete és működése a magyarországi visszafoglaló háborúk idején (1683-1699) V/1217
Kerekes Dóra KÉMEK KONSTANTINÁPOLYBAN A Habsburg információszerzés szervezete és működése a magyarországi visszafoglaló háborúk idején (1683-1699)1 Bevezetés Korunk mindenkit, így a tudományos kutatókat is egyre inkább érdeklő témái közé tartozik az információ és a kommunikáció folyamatainak, működési mechanizmusainak feltárása. Az információ, mint fogalom, a társadalom- és szellemtudományok, valamint a természettudományok között helyezkedik el, és már az ókorban foglalkoztatta a filozófusokat. Mindig nehéz dolog egy információ értékének meghatározása vagy annak objektív mérése, mert csak olyan összefüggésben tárgyalható, hogy „kinek vagy minek mit jelent az adott információ?". A mai, materialista világszemlélet gyakran az anyag és az energia mellett, létünk harmadik alapfogalmaként definiálja az információt,2 amelynek segítségével ki tudjuk fejezni azt a tényt, hogy univerzumunk fizikai struktúrái nem mindenütt vannak jelen azonos mértékben. Ezzel a meghatározással lehet vitatkozni, az mégis tény, hogy mai világunknak már az egyik alapvető építőköve az információ.3 Az e területet kutató feladata azonban roppant nehéz. Gondoljunk bele: abban az esetben, ha elolvasunk egy-egy régi forrást, sokféle benyomás ér bennünket, ugyanaz a mondat mást és mást jelent minden egyes kutatónak, érdeklődőnek. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy az üzenet az, amivé a befogadó teszi, amikor összeveti a maga befogadói kódjaival, amelyek nem azonosak sem a kibocsátóéival, sem a kutatóéival,4 láthatjuk, hogy az információ értékének méréséhez hányféle inerciarendszer tartozhat. Mindezt szem előtt tartva elmondható, hogy az információ értéke sok tényezőtől függ (hely, idő, körülmények stb.), mégis vannak olyan objektívnek mondható mérőeszközei, amelyek lehetővé tették és teszik ma is, hogy az adott információ akár a szélesebb közönség számára is érthető, értelmezhető legyen. Minden korban 1 Ezúton szeretném megköszönni a közlemény elkészítéséhez nyújtott támogatást az Osztrák-Magyar Akció Alapítványnak, a Klebelsberg Kuno-ösztöndíjnak és a Habsburg-kori Kutatások Közalapítványnak. 2 Carl Friedrich von Weizsäcker: Die Einheit der Natur. München 1971. 50. 3 Anton Zeilinger osztrák kvantumfizikus megállapítása a Telepolisnak adott interjúban. http://www.heise.de/tp/ (A letöltés ideje: 2006. szeptember 1.) 4 Umberto Eco: A cogito interruptus. In: Az új középkor. Bp. 2002. 143.
