Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Mária: Magyar-olasz kapcsolatok az első világháború után. Guidó Romanelli magyarországi küldetése (1919. május-november) I/103
GUIDO ROMANELLI MAGYARORSZÁGI KÜLDETÉSE 1919-BEN 123 Romanelli számított arra, hogy kemény választ fog kapni, 98 arra azonban nem — legalábbis Segrének küldött levéléből ez derül ki —, hogy Kun célzást tesz a két ország közötti, az olaszokat kompromittáló jó viszonyra." Míg Romanelli első jegyzékét a rendkívül szigorú ítélettel szembeni humanitárius fellépés szándékával indokolta, a másodikat már azzal magyarázta, hogy reagálnia kellett Kunnak az olasz-magyar kapcsolatokra vonatkozó utalására. Ezért megkérte Segrét — aki ennek fontosságával egyetértett —, hogy június 27-i, második jegyzékét jelentesse meg a bécsi lapokban, mivel a magyar sajtó csak az elsőt publikálta. „Kun Béla külügyi népbiztosnak. Budapest Előbbi jegyzékem folytatásaként és az Ön jegyzékére válaszolva, mint az olasz katonai misszió vezetője és e pillanatban a szövetséges és társult hatalmak Budapesten időző egyetlen képviselője ragaszkodom ahhoz a jogomhoz és kötelességemhez, hogy beavatkozzam azokba a kérdésekbe, melyek a rendnek Magyarországon való fenntartását érintik, már az 1918. november 3-án megkötött szerződés IV cikkelye alapján is. Jegyzékem célja annak megakadályozása volt, hogy Ön és a jelenlegi kormányban munkatársai, miután fegyveresen szálltak szembe egy kormányukkal ellentétes álláspontot elfoglaló párttal, a kezeik közé került ellenfeleik felett túlzott szigorúsággal való ítélkezés jogát követelik maguknak. Az Ön kormányának nincs joga magát törvényesebbnek tartania, mint Magyarország egyéb vidékein megalakult többi kormányoknak, mert egyikük sem képviseli az egész nép és minden társadalmi osztály szabad akaratát. Ön nem képvisel mást, csak egy, e pillanatban a többinél hatalmasabb politikai pártot és ennél fogva nem képes politikai perekben szabadon és jogosan ítélkezni. Ennél fogva, ha a szabadság szigorú tisztelete mindeddig vissza is tartott attól, hogy közvetlenül beavatkozzunk a különböző pártok belharcaiba, bármennyire is helytelenítettük az emberéletben beállott veszteségeket, a társadalom bármely osztályához tartozzanak is azok, mindamellett nem engedhetjük meg, hogy e pártok valamelyike túlzott szigorúságú ítéleteket hozzon oly hatalom nevében, amelyhez való jogát nem ismerhetjük el. Ami pedig végül Olaszország barátságos viselkedését és rokonszenvét illeti, amiről Ön jegyzékében említést tesz, ki kell jelentenem, hogy ez egész Magyarországra és lakosságára vonatkozik, és nem használható fel ama kormányok egyikének céljaira sem, amelyek jelenleg Magyarországon az uralomért versengenek. Ennél fogva nem tehetek egyebet, mint újból felhívom figyelmét azon kellemetlen következményekre, amelyek Önt és a többi népbiztost érhetik, ha nem olyan viselkedést tanúsítanak, mely mindenben megfelel a szövetséges és társult hatalmak kívánságainak és várakozásainak. G. Romanelli, az Olasz Katonai Misszió vezetője." 98 Romanelli: i. m. (2. kiad.) 100. 99 Romanelli levele Segrének (1919. június 27.). ASMAE, CE I-D, 7/436. sz.
