Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153

1184 BARISKA ISTVÁN sában a rendek azzal a feltétellel fogadták el V Lászlót, hogy vele a Szent Koro­na is hazakerül. Ez egyben azt jelentette, hogy 1445 őszén ismét megindultak a tárgyalások. Újlaki Miklós a Szécsi Dénes esztergomi érsek vezette bécsújhelyi deputáció során azonban mélyen megsértette a küldöttséget fogadó Frigyest, amikor lóhátról üdvözölte a német királyt. Frigyes az alku során persze enélkül is kemény feltételeket szabott volna. Közölte, hogy Lászlót csak akkor adja ki, ha már elérte nagykorúságát. Ez — mint láttuk — a Habsburg gyámsági szabá­lyok szerint a mindenkori jelölt 16. életévét jelentette.150 Azzal, hogy az osztrák rendek is hozzájárultak, hogy Frigyes legyen a gyám, érvelése szerint szabad kezet kapott. Ragaszkodott ahhoz továbbá, hogy a Szent Koronát csak abban az esetben adja vissza, ha a magyar fél visszafizeti azokat az összegeket, ame­lyeket Erzsébet királynénak bocsátott zálogképpen rendelkezésre. Indokai kö­zött azt is felsorolta, hogy V László mind apai, mind anyai részről Magyaror­szág törvényes és örökös ura, ezért újrakoronázása szükségtelen. Ha mégis sor kerülne rá, úgy a szertartás azon részét, ahol László a kenetben részesül, ki kel­lene hagyni.151 Azaz a székesfehérvári koronázást egy fontos elemében továbbra is érvényesnek tekintette, nehogy elveszítse annak törvényes voltát. Az újrako­ronázást így csak formalitásnak minősítette. El kell ismerni, hogy Frigyes végig következetes maradt, és egyetlen pillanatra sem mondott le a jogszerűségről, gyámoltja legitim uralkodó voltáról, hiszen mindvégig ragaszkodott az örökös monarchia eszméjéhez. Amiként a zsinati mozgalmat is elítélte a pápai hatalom primátusával szemben.152 Frigyes fenti követeléseiben attól sem riadt el, hogy Pozsony zálogát kérje. Ez azonban Szécsi Déneséket kész helyzet elé állította, arra ugyanis nem voltak felhatalmazva, hogy ezeket a feltételeket elfogadják. Hunyadi és Újlaki ekkor már egyfajta „duumvirátust" alkottak. Mindket­ten felismerték, hogy V László kiskorúságának következményeiből akár hasz­not is húzhatnak. Ha ugyanis együttműködnek, ketten megragadhatják erre az időre a magyarországi kormányzati hatalmat. így került sor arra, hogy üzene­tet küldtek Frigyeshez.153 Biztosították arról, hogy keresztülviszik, hogy az or­szággyűlés elismerje V László gyámságát. Ezzel szemben viszont arra kérték Frigyest, hogy László kiskorúsága idejére, továbbá arra az esetre, ha nem tar­tózkodna az országban, Frigyes biztosítsa nekik a kormányzást, továbbá a vele járó jogokat, tisztségeket és hivatalokat. Hunyadi és Újlaki ebben látta annak biztosítékát, hogy az őket követők, a nekik engedelmeskedők tábora is megnő. Hunyadi nyilván számolt azzal, hogy amennyiben kormányzóvá választják, sem Frigyes, sem Újlaki nem lesz képes arra, hogy terveit megakadályozza. Ezzel a lépéssel magyar részről először ismerték el a Frigyes-féle gyámsági kormányzást. Azaz a gyámsági kormányzás osztrák intézményét. Ugyanakkor sikerült az ugyancsak önálló politikai karriert építő Héderváry nádort megaka­dályozni, hogy Károly burgundi herceget ajánlja a bárók figyelmébe. Ekkor ugyan még kísérletet tett arra is, hogy kettőjüket szembeállítsa, de ez elől Újla-150 Szalay L.: Magyarország története i. m. III. 82. 151 Horváth Mihály: Magyarország történelme. Pest 1871. III. 8. 152 Koller, H.: Friedrich III i. m. 942. 153 Haller, B.: Friedrich und die Stephanskrone i. m. 110.

Next

/
Thumbnails
Contents