Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153
1182 BARISKA ISTVÁN Fraknót, Kismartont, Kaboldot, Lánzsért és Bélát Albert herceg olyan birtokaiként nevesítette, amelyeket a herceg nem is fegyverrel, hanem szabályos birtokügyletek révén szerzett. Igaz, ebbe a sorba illeszkedett a Frigyesnek elzálogosított Sopron is. Szarvkőt, amely 1364 és 1440 között a Kanizsaiaké volt, ugyancsak Erzsébet zálogosította el a Habsburgoknak.143 Az 1447. évi egyezmény hovatovább Óvár és Rákos várainak jövedelmét is a Habsburg-testvérek javára jegyezte be. Frigyes azonban arra készült, hogy megszerezzen minden VI. Alberthez került nyugat-magyarországi várat. Említettük, hogy a neubergi szerződés az elővásárlási jog közös gyakorlását is előírta. Az igaz, hogy ez az örökös tartományokra vonatkozott, a jogkiterjesztés azonban nem volt idegen egyiküktől sem. Ráadásul Frigyes az elsőszülött előjogait imitáló Privilegium maius megerősítésével is mindenki tudomására hozta a családon belüli ambícióit. Minthogy V László gyámságának kizárólagos gyakorlásával az utolsó Albert-ági örökös magyarországi aspirációit is képviselte, joggal érezhette úgy, hogy Albert herceg a nyugat-magyarországi várak felvásárlásával, zálogba vételével és alzálogba adásával az ő jogait sértette. Két megjegyzés még ide kívánkozik. Egyfelől az, hogy Frigyes címeinek felsorolásában is ott található, hogy ő Ausztria hercege is („... pro pace tractanda, ad serenissimum principem dominum Fridericum Romanorum regem [...], ducem Austrie, Stirie, Karinthie, Carniole, comitem Tirolis etc. transmissi et deputati").144 Ez az intituláció nem formális, hanem egyben tudatosan címkiterjesztő is. Ez a cím az egyezmény szövege szerint ugyanakkor megillette VI. Albert herceget is („inter prefatüm dominum regem, ac illustrem principem dominum Albertum predictorum ducatum et districtum ducem").145 Az 1440. március 14-én kimondott ország-osztozkodásban Frigyes is, Albert is Ausztria hercegi címét és kormányzásának megosztását követelte.146 A cím viselését jóváhagyta az osztrák rendi bíróság, de a kormányzás megosztását nem, mondván, II. Albert még életében úgy rendelkezett, hogy az Frigyesnél maradjon. Azért, mert mind Ausztria tartományában, mind pedig Tirol grófságában mind a kormányzás, mind a gyámság Frigyest illeti. Ez volt az oka annak, hogy a Habsburg-testvérek csak a Lipót-ág stájer vonalának örökségén osztoztak meg, Ausztrián és Tirolon nem. A cím viselésénekjogosultsága tehát nem járt együtt az ausztriai Albert- és a tiroli Frigyes-ág örökségének megosztásával. Ez a magyarázata annak is, hogy a Habsburgok birtokában lévő örökös tartományok kormányzásának 1446. évi elosztásakor úgy döntöttek, hogy az akkori Alsó-Ausztria kormányzása V László nagykorúságáig Frigyest illesse.1471446. november 22-én így Frigyes folyamodott segítségért az Enns folyó feletti Ausztriához, mert a magyarok hadat üzenve Sopronra 143 Joseph Homma - Harald Prickler: Hornstein. In: ALB 2. Der Verwaltungsbezirk Eisenstadt und die Freistädte Eisenstadt und Rust. Eisenstadt 1963. 624. 144 Chmel, J.: Materialien i. m. Bd. Í. 238.: Nr. 102. 145 Uo. 146 „zwischen den Durchleuchtigen Hochgeborn fürsten..Herzog Friderichen, Hertzogen ze Osterreich etc. ains tails, vnd Hertzog Albrechten seins Bruders, auch Hertzogen zu Osterreich etc. des anders..von der Verwesung des lanndt Österreich." Chmel, J.: Materialien i. m. Bd. 1. 75-78.: Nr. 5. 147 Sc heiter hauer, E. - Schmeiszer, H. - Woratschek, G.: Geschichte Österreichs i. m. 79.
