Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153

1182 BARISKA ISTVÁN Fraknót, Kismartont, Kaboldot, Lánzsért és Bélát Albert herceg olyan birtokai­ként nevesítette, amelyeket a herceg nem is fegyverrel, hanem szabályos bir­tokügyletek révén szerzett. Igaz, ebbe a sorba illeszkedett a Frigyesnek elzálo­gosított Sopron is. Szarvkőt, amely 1364 és 1440 között a Kanizsaiaké volt, ugyancsak Erzsébet zálogosította el a Habsburgoknak.143 Az 1447. évi egyez­mény hovatovább Óvár és Rákos várainak jövedelmét is a Habsburg-testvérek javára jegyezte be. Frigyes azonban arra készült, hogy megszerezzen minden VI. Alberthez került nyugat-magyarországi várat. Említettük, hogy a neubergi szerződés az elővásárlási jog közös gyakorlá­sát is előírta. Az igaz, hogy ez az örökös tartományokra vonatkozott, a jogkiter­jesztés azonban nem volt idegen egyiküktől sem. Ráadásul Frigyes az elsőszü­lött előjogait imitáló Privilegium maius megerősítésével is mindenki tudomásá­ra hozta a családon belüli ambícióit. Minthogy V László gyámságának kizáróla­gos gyakorlásával az utolsó Albert-ági örökös magyarországi aspirációit is kép­viselte, joggal érezhette úgy, hogy Albert herceg a nyugat-magyarországi várak felvásárlásával, zálogba vételével és alzálogba adásával az ő jogait sértette. Két megjegyzés még ide kívánkozik. Egyfelől az, hogy Frigyes címeinek felsorolásában is ott található, hogy ő Ausztria hercege is („... pro pace trac­tanda, ad serenissimum principem dominum Fridericum Romanorum regem [...], ducem Austrie, Stirie, Karinthie, Carniole, comitem Tirolis etc. transmissi et deputati").144 Ez az intituláció nem formális, hanem egyben tudatosan címki­terjesztő is. Ez a cím az egyezmény szövege szerint ugyanakkor megillette VI. Albert herceget is („inter prefatüm dominum regem, ac illustrem principem dominum Albertum predictorum ducatum et districtum ducem").145 Az 1440. március 14-én kimondott ország-osztozkodásban Frigyes is, Albert is Ausztria hercegi címét és kormányzásának megosztását követelte.146 A cím viselését jó­váhagyta az osztrák rendi bíróság, de a kormányzás megosztását nem, mond­ván, II. Albert még életében úgy rendelkezett, hogy az Frigyesnél maradjon. Azért, mert mind Ausztria tartományában, mind pedig Tirol grófságában mind a kormányzás, mind a gyámság Frigyest illeti. Ez volt az oka annak, hogy a Habsburg-testvérek csak a Lipót-ág stájer vonalának örökségén osztoztak meg, Ausztrián és Tirolon nem. A cím viselésé­nekjogosultsága tehát nem járt együtt az ausztriai Albert- és a tiroli Frigyes-ág örökségének megosztásával. Ez a magyarázata annak is, hogy a Habsburgok birtokában lévő örökös tartományok kormányzásának 1446. évi elosztásakor úgy döntöttek, hogy az akkori Alsó-Ausztria kormányzása V László nagykorú­ságáig Frigyest illesse.1471446. november 22-én így Frigyes folyamodott segítsé­gért az Enns folyó feletti Ausztriához, mert a magyarok hadat üzenve Sopronra 143 Joseph Homma - Harald Prickler: Hornstein. In: ALB 2. Der Verwaltungsbezirk Eisen­stadt und die Freistädte Eisenstadt und Rust. Eisenstadt 1963. 624. 144 Chmel, J.: Materialien i. m. Bd. Í. 238.: Nr. 102. 145 Uo. 146 „zwischen den Durchleuchtigen Hochgeborn fürsten..Herzog Friderichen, Hertzogen ze Oster­reich etc. ains tails, vnd Hertzog Albrechten seins Bruders, auch Hertzogen zu Osterreich etc. des anders..von der Verwesung des lanndt Österreich." Chmel, J.: Materialien i. m. Bd. 1. 75-78.: Nr. 5. 147 Sc heiter hauer, E. - Schmeiszer, H. - Woratschek, G.: Geschichte Österreichs i. m. 79.

Next

/
Thumbnails
Contents