Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153

1180 BARISKA ISTVÁN tott, ezért Frigyes ellen fordult. Nem csak fegyverrel, hanem diplomáciával is. így például 1446 szeptemberében Újlaki Miklós kísérelt meg Bécsben tető alá hozni egy egyezményt Frigyessel.137 Üzenetek, levélváltások előzték meg a magyar fél támadását. V Miklós pápa is kapott előzetes értesítést, amelyben Hunyadi akciójának igazolását ecsetelték. Bécs, az osztrák rendek és Frigyes is egyeztettek előtte. Érdekes módon ezúttal a rendek Frigyes álláspontjára helyezkedtek: „... was unser obegenannter herr der römisch kunig stat und geslosser im kunigreich hat, der hat er ettliche in phand­weis, und die andern mit dem swert in sein gewalt pracht von solher rauberey, mord, prantet, beschedigung, abstelung und entpfromdung ettlicher geslosser wegen, so sein kuniglicher gnaden und beider landen Österreich und Steir manig jar davon zugeczogen sein worden, als dann das sein kunigliche gnad dem kunig von Polan und den ungarischen herren menigmal durch geschrifft und poten anbracht und begert hat soliches zu understeen das dann seinn gnaden offt zugesagt und doch nye besehen ist".138 Frigyes, valamint az osztrák rendek kommunikációjában látható, hogy tu­datosan kerülték I. Ulászló magyar királyként történő megszólítását. S miköz­ben Frigyesre mint [német] római királyra történik hivatkozás, a másik oldal­nak (noha visszamenőlegesen ugyan) csak a „Lengyelország királya és a ma­gyar urak" megjelölés jutott. Ezt az aszimmetrikus látásmódot és megfogalma­zást a fenti levélrészlet szerint akkor alkalmazták az osztrák rendek, amikor Frigyessel érdekszövetségüket akarták kifejezni. Ezzel eléggé fel is háborítot­ták a magyar országgyűlést, hiszen Héderváry Lőrinc nádor szerint ezzel V László birtokává nyilvánították az országot.139 A fenti szöveg szerint a magya­rok öldöklése, gyújtogatása és pusztítása ilyen ügy volt. Azt elkönyvelhető tény­ként közölték, hogy Frigyesnek a „királyságban" (ti. a Magyar Királyságban) záloggal és karddal szerzett helyei és várai vannak. A rendek ezt meg is indo­kolták, hiszen az ellenség mind az alsó-ausztriai, mind pedig a stájer tarto­mányt végigpusztította, és hiába kérték a „Lengyelország királyát és a magyar urakat", hogy hagyjanak fel ezzel, nem történt semmi. Hunyadi késő ősszel, a Frigyes közvetítésével megkötött, de 1446 májusá­ban lejárt fegyverszüneti egyezményt követően indította ausztriai háborúját. A szomszédos tartományok rendjei nem álltak mellé. Ezt az osztrák rendek fent idézett, 1446. szeptemberi válasza is világossá tette. Lehet azt mondani, hogy a két fél lényegében kimerítette a diplomáciai lehetőségét, és hogy ilyenkor nyúl­nak az erőszakhoz. Azt is lehet mondani, hogy Hunyadi karintiai, stájer és oszt­rák pusztítása „az akkori hadviselés szokása szerint" való volt.140 Am, egy olyan ország esetében, amelyet a pápai állam úgyszólván visszatérő kötelességeként 137 Joseph Chmel: Regesta chronologico-diplomatica Friderici IV Romanorum Regis. Bd. 1. Wien 1838. Nr. I960.; Eduard Maria Lichnowsky: Geschichte des Hauses Habsburg. Bd. 6. Wien 1842. Reg. 54. 138 Chmel, J.\ Regesta i. m. Nr. 2184.: Bécs, 1446. szept. 12.; Ernst August: Die Habsburger. Der Verwaltungsbezirk Mattersburg. 1. Teilband. Allgemeiner Teil. Eisenstadt 1981. 220. 139 Fraknói Vilmos: A Hunyadyak és a Jagellók kora 1440-1526. In: A magyar nemzet történe­te. Bp. 1896. 775. 140 Hóman B.: Magyar történet i. m. 436.

Next

/
Thumbnails
Contents