Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153
1156 BARISKA ISTVÁN A Lipót-ági Frigyes herceg — a későbbi III. Frigyes császár — életpályája felettébb tanulságos. Ebből is inkább uralkodása első szakaszára koncentrálunk. Apja, Vaserejű Ernő és annak öccse, IV Frigyes hercegek alatt vált szét a család stájer és tiroli ágra. így az örökös tartományokon a 14. század fordulójától lényegében már három Habsburg-ág osztozott. 1424-ben a két herceg, Frigyes és Albert a tiroli IV Frigyes gyámsága alá került.13 Ez alól a gyámság alól Frigyes 1435-ben szabadult.14 Amikor 1439-ben II. Albert király meghalt, Frigyes állítólag az 1358. évi Privilegium maiusra hivatkozva harcolta ki VI. Albert öccsével szemben a kiskorú V László gyámságát. Ez az oklevél a legidősebb testvér előjogait preferálta. Nem véletlen, hogy Frigyes meg is erősítette a IV Rudolf által hamisított oklevelet.15 A történet azonban korábban, II. Albert király halála előtt kezdődött. 0 ugyanis kijelölte leendő gyermeke gyámját, mikor is a királynét, továbbá Frigyes herceget és kilenc tanácsost rendelt mellé.16 Ezzel összhangban áll az is, hogy alsó-ausztriai tartománygyűlésben még Posztumusz László születése előtt döntés született: a gyűlés a stájer Frigyes herceget mint a legidősebb Lipót-ági Habsburgot jelölte kormányzónak, egyben a leendő fiúgyermek gyámjaként is elismerte.17 Eközben ígéretet tett a rendeknek, hogy átvállalja II. Albert hátrahagyott adósságait. Frigyes semleges maradt a cseh ügyekkel szemben, viszont Erzsébet és gyermekei sorsát illetően tettre kész volt. Sohasem tisztázódott azonban, hogy a fent említett adósságtömegből mekkora részt vállalt. Ez azután hosszú időre megterhelte az osztrák rendekkel való kapcsolatát. Amikor 1440. február elején Frigyest német római királlyá választották, tudatosan megvárakoztatta a választófejedelmeket. Világossá akarta tenni, hogy mindebben az ő személyes döntése is benne volt. Frigyes azonban így sem volt képes visszaszerezni az elveszett svájci területeket. Tudós környezete kidolgozta a nevéhez fűződő bírósági reformot, a Reformatio Fridericit. 1446-ban viszont kénytelen volt kiengedni tiroli Zsigmond herceget az 1439 óta tartó gyámság alól. Frigyes ekkor kényszerült arra, hogy továbbossza a Habsburg-tartományok kormányzását VI. Albert és tiroli Zsigmond között.18 Ennek egyelőre ő volt a haszonélvezője, hiszen Belső-Ausztria mellett a kiskorú V László öröksége, Alsó-Ausztria kormányzása is nála maradt. Meg kell jegyezni, hogy a tanulmányban jobbára Alsó-Ausztria vagy csak egyszerűen Ausztria vagy osztrák tartomány néven használjuk az Enns folyón túli és inneni Ausztriát (Osterreich ob und unter der Enns), azaz akkor még Felső- és Alsó-Ausztriát. Alsó-Ausztria eközben a zsoldos magánháborúk és magyar betörések színtere lett. A védelem azonban összeomlott, hiszen az osztrák rendek V László gyámsága miatt meg-13 Erich Zöllner: Ausztria története. Bp. 1998. 112. 14 Heinrich Koller: Friedrich III. In: Lexikon des Mittelalters. Bd. 4. München-Zürich 1989. 940-941. 15 Alphons Lhotsky: Privilegium maius. Die Geschichte einer Urkunde. Wien 1957. 34. 16 Haller, B.: Friedrich III. und die Stephanskrone i. m. 96.; Zöllner, E. Ausztria története i. m. 113. 17 Karl Gutkas: Geschichte des Landes Niederösterreich. Teil 1. Von den Zeiten Karls des Grossen bis zum Ausgang des Mittelalters. H. n. 1961. 103-104. 18 Erich Scheiterhauer - Herbert Schmeiszer - Grete Woratschek: Geschichte Österreichs in Stichworten. 2. Teil von 1282 bis zum westfälischen Frieden. Wien 1972. 79.
