Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153
KÖZLEMÉNYEK Bariska István III. FRIGYES GYÁMSÁGI KORMÁNYZÁSA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG A Habsburg fennhatóság alá került Nyugat-Magyarország A nyugat-magyarországi záloguradalmak története sokáig búvópatakként viselkedett. Hol a felszínre tört, hol meg újra eltűnt. Attól függően, hogy mi történt „odafent", hol a helyi, hol a nagypolitikában. Egy dolog bizonyos. Amikor a legfiatalabb osztrák tartomány, Burgenland megszületett, az egykori Habsburgzáloguradalmak sorsa elemi erővel tört magának utat a mélyből, a csaknem-feledésből. Az új, osztrák tartománynak ugyanis szüksége volt a történelmi indoklásra. Annak igazolására, hogy Burgenlandnak volt történelmi, mégpedig középkori előzménye. Nevezetesen már abban a 200 esztendős zálogkorszakban, 1447 és 1647 között is, amikor Nyugat-Magyarország uradalmainak egy jelentős része Habsburg-zálogban volt. Erre a részben magán-, részben közjogi indoklására a trianoni békeszerződést követő időszakban felettébb szüksége volt az ősi, osztrák tartományok között helyét kereső Burgenlandnak.1 Az volt a felfogás, hogy az új tartomány ausztriai befogadása, történeti recepciója ettől függ. Attól nevezetesen, hogy talál-e a létére történelmi előzményt. Hogy ez nem ábrándkeresés volt, hanem tudatos históriai megalapozás, azt más is igazolja. Hasonló kísérletekre ugyanis manapság is találni példát.2 A Habsburg-zálogon lévő nyugat-magyarországi uradalmak története 1447-1647 közé esik. Ezen belül különös figyelmet érdemel az 1440-1452 közötti időszak, azaz III. Frigyes gyámsági kormányzásának kora. Többek között azért, mert Nyugat-Magyarország és a Habsburgok kapcsolata igen jól tanulmányozható rajta. Ez az a tizenkét esztendő, amikor a Habsburgok Lipót-ága mind Ausztriában, mind pedig Magyarországon behatolt az Albert-ág örökségébe. Emellett ez az időszak, amikor a Habsburgok megalapozták nyugat-magyarországi tartós jelenlétüket. A Habsburg család története során először sikerült birtokosként is gyökeret verni e térségben. Ma már elég jól látni, hogy a Lipót-ág ebben a folyamatban a befolyási övezet növelésére az örökös tartományokon belül alkalmazott hatalmi technikákat is alkalmazta. Az persze kérdés maradt, hogy volt-e olyan stratégiai jelentőségű célkitűzésük, amelynek mindent alárendeltek. Vagy ahogy Otto Brunner, a térség egyik elemzője megfogal-1 Otto Aull: Die politischen Beziehungen zwischen Österreich und Ungarn in ihrer Auswirkung auf das Burgenland (bis 1918). Burgenland 1-2. (1930) 97-117. 2 Gerald Schlag: Aus Trümmern geboren. Burgenland 1918-1921. Eisenstadt 2001. 27.
