Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Habsburg bíborosjelölések a 17. században V/1121
1134 TUSOR PÉTER vago ugyanis már annyira elaggott volt, hogy 1629-ben a bécsi udvar maga kért koadjutort az ekkora már végleg ejtett császári favorit mellé.76 A presztízsszempontok dominanciáját jelzi, hogy II. Ferdinánd ugyan dekrétumban biztosította a volt nunciust jelöltsége elsődlegességéről, ám kénytelen volt kijelenteni: koronája gyakorlati érdekei más prelátusok felterjesztését (és kinevezésük elfogadását) is megkövetelik.77 Róma ezekben az években szintén megkísérelte, hogy a mértéktelen Habsburg-igényeknek egy kompromisszumos jelölt kiválasztásával szabjon határt. Erre Hortenberg rotabeli utódját, Johann Remboldot tartották megfelelőnek, és a Birodalom számára Salvagónál hasznosabbnak. Ezt a kúriai belső érdekeknek is megfelelő, többször visszatérő — és még a soron kívüli kinevezést sem kizáró — elképzelést pápai megbízásra hivatkozva maguk a bíboros neposok, Ludovico Ludovisi,78 majd Francesco Barberini79 hozták Bécs tudomására. A Barberinik a Bolognában jogászkodó antwerpeni Anton Franz Raymund személyében már Rembold utódját is kiszemelték a Rotán.80 II. Ferdinánd válasza nem volt ugyan elutasító, de korábbi grazi nunciusát nem akarta Rembold kedvéért ejteni.81 Pedig a Rota német auditora — egyéb pártfogókat is szerezve82 — szünet nélkül ostromolta kérelmeivel. Ezekben érdemei és a Birodalomnak tett szolgálatai mellet a császári Rota-auditorok korábbi jelöléseire hivatkozott.83 Az auditor a pápai udvarban sem tétlenkedett. Harrach egy darabig benne látta legfőbb vetélytársát, római ügynöke, Motmann állandóan rajta tartotta a szemét.84 Motmann a Rota-bíró mellett Pázmány Péter esztergomi érseket tartotta a cseh prelátus — az 1620-as évek derekának egyetlen sikeres Habsburg-bíborosjelöltje — másik fő riválisának,85 jóllehet Magyarország prímása csak 1626. október 5-én került fel a Salvago, Carafa, Trivulzio, Biglia és Lemberg nevét tartalmazó lista legvégére.86 A nem túl előkelő helyezésre nagy valószínűséggel a magyarországi katolikus felekezetszerveződés vezéralakjának III. Ferdinánd (1637-1657) előző évi (soproni) magyar királlyá választása során szerzett érdemei miatt került sor.87 Érseki kinevezésekor bíborosi kalapja nem került szóba. Emlékszünk, elődje, Forgách Ferenc helyét a Szent Kollégiumban szinte azonnal Kiesi foglalta el. Emellett talán maga sem ambicionálta túlzottan előléptetését. Semmilyen nyoma sincs ugyanis annak, hogy kinevezése érdekében a magyar főpap akár a császári, akár a pápai udvarban bármilyen lépést tett volna. Paolo Savelli követ épen megmaradt levelezésében például egy szem iratát sem 76 ÖStA HHStA Rom, Dipl. Korresp., Fasz. 53., Konv. Ferdinand IL an Savelli 1629, fol. 21-22. 77 Bécs, 1624. december 21. ÖStA HHStA Rom, Varia, Fasz. 7. [ord. cron.J 78 ÖStA HHStA Rom, Hofkorresp., Fasz. 9., Konv. Kardinäle an Ferdinand II. 1623, fol. 15. 79 ÖStA HHStA Rom, Hofkorresp., Fasz. 9., Konv. Kardinäle an Ferdinand II. 1623, fol. 69-70. 80 Uo. 81 BAV Barb, lat., vol. 6841., Nr. 1. 82 Vö. Blaas, R. : Das kaiserliche Auditoriat i. m. 62-63. 83 ÖStA HHStA Rom, Dipl. Korresp., Fasz. 51., Konv. Rembold an Ferdinand II. 1623, fol. 1., 3., 5., 7. 84 Cornelius Heinrich Motmann levelei Harrachhoz. Róma, 1623. december 10., 1625 március 8. és 19. 8. és 19. ÖStA AVA Arch. Harrach, Kard. Ernst, Korresp., Kart. 146. Konv. Motmann [ord. cron.J. 85 1625. január 25-ei levelében. Uo. 86 BAV Barb, lat., vol. 6836., Nr. 9. 87 Vö. Fraknói Vilmos: Pázmány Péter és kora. I-III. Pest 1868-1872. II. 156-170.
