Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Mária: Magyar-olasz kapcsolatok az első világháború után. Guidó Romanelli magyarországi küldetése (1919. május-november) I/103
GUIDO ROMANELLI MAGYARORSZÁGI KÜLDETÉSE 1919-BEN 113 így nyerendő kereskedelmi támogatással javíthassa gazdaságának állapotát és nagyobb eséllyel védhesse ki a francia befolyást. 1919 januárjától a gróf kapcsolatban állt Segrével is, majd — állítása szerint — Tacolival és Pentimallival együtt kidolgozta a két ország gazdasági együttműködésére vonatkozó javaslatot. Magyar részről Szende Pál pénzügyminiszter, Balogh Ernő közélelmezési miniszter, majd pedig Erdélyi Mór közellátási államtitkár vett részt az együttműködés előkészítésében.49 E tárgyalások eredményeként azután április végén Segre Bécsben hallgatólagos megállapodás kötött nagy volumenű kereskedelmi szállításokról Erdélyivel, s ennek részleteit Murari pontosította a Közellátási Népbiztosság vezetőivel a következő napokban.50 A megállapodás értelmében az élelmiszereket és a ruházati cikkeket egy az olasz kormány által megbízott szindikátus szállította Magyarországra. A vételár felét olasz kölcsönből a lebonyolítással megbízott magyar cégnek (Kriegsprodukten Aktion Gesellschaft) előre ki kellett fizetnie. A kölcsön fedezetét külföldi valutában, 1/3-ad részben aranyban letétbe kellett helyezni. A kifizetés határidejére a felek két évet kötöttek ki.51 A két privát fedőcég közbeiktatásához — különösen a május végén kitört botrány után — Sonnino ragaszkodott.52 Az első általunk ismert megállapodás szerint 12 millió korona értékben 150 vagon áru szállításában egyeztek meg április végén.53 (1919. júniusra a korona árfolyama folyamatos süllyedést követően a békebeli értéknek 20%-ára esett vissza.) A tényleges szállításokról és kifizetésekről csak töredékes adatok állnak rendelkezésünkre.54 Az bizonyos, hogy a kifizetések illetve letétbe helyezések bőröndökbe, kötegekbe csomagolt bankjegyek, részvények és arany formájában már május második felében, az áruszállítások pedig június elején megkezdődtek. Ez utóbbiak, éppúgy, mint a kifizetések egyelőre követhetetlenek. Nem tudjuk pontosan, ki mennyi pénzt, aranyat, értékpapírt vitt ki az országból és azt milyen célra fordították, sem azt, mikor, mennyi és milyen áru jutott be az antant gazdasági blokádja ellenére az országba. Az eseményekről Tacoli, Borghese és Finzi jelentései adnak — sajnos csak töredékes — útmutatást.55 Tacoli április közepén Erdélyivel, a Közellátási Népbiztosság vezetőjével élelmiszerek, tex-49 AUSSME, E-8, 117/10. 7087. sz. Memóriáié del Conte Bosselet de la Rosée. Az Olasz Hadügyminisztérium Szárazföldi Vezérkarától az Olasz Külügyminisztériumnak. Róma, 1921. okt. 7. B. de la Rosée-ról egyelőre magyar iratok nem ismertek. A római katonai levéltár viszont egy vaskos dossziényi iratot őriz a neve alatt. 50 Segre távirata a főparancsnokságnak (1919. április 29.). ASMAE, AP 1919-1930, 1738, 7527. sz. 51 Segre távirata a főparancsnokságnak (1919. április 28.) Uo. 7070. sz. 52 Sonnino távirata Segrének és Borghesének (1919. június 9.). ASMAE, AP 1919-1930,1738, 671. sz. 53 Diaz jelentése Sonninónak, Orlandónak és Enrico Cavaglia hadügyminiszternek (1919. május 6.). Diaz jelentése a miniszterelnöknek, a külügy- és a hadügyminiszternek, Enrico Cavagliának (1919. május 6.). AUSSME, E-8, 116/3. 5803. sz.; Segre: i. m. 178. 54 Május elejére vonatkozóan egy 50 millió korona értékű megállapodást feltételezhetünk, amelynek harmadát aranyban fizették. Júliusban egy 60 milliós újabb üzletkötésről van adatunk. 55 Az olasz külügyi levéltárában található, a magyar tanácsköztársasággal kapcsolatos iratok egy részének (ASMAE, AP 1919-1930, 1738) rövid tartalmi elemzését 1. Réti György: Olasz dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaságról. Századok 1975. 3-4. sz. 645-668.
