Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában V/1075

A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 16. SZÁZADI HABSBURG MONARCHIÁBAN 1085 érte nagy számban késő reneszánsz, majd barokk kastélyokat építeni. Ezt a különleges helyzetet kiválóan szemlélteti, hogy a késő középkorral ellentétben a bécsi és nürnbergi kereskedők 1526/41 után már nem maguk intézték magyarországi ügyeiket, hanem magyar faktoraik és beszállítóik segítségével irányították azokat. Sőt a magyar kereskedők — mint katonailag veszélyes elemek — Bécsből való kitiltása a 16. században mindvégig napirenden volt, és csak a komoly gazdasági ellenérdekeknek köszönhető, hogy ténylegesen sohasem történt meg.31 A közép-európai tartományokat és a bécsi udvart irányító politikai elitből ezért a 16. század folyamán csak viszonylag kevesen vállalták a kockázatot, hogy a veszélyes Magyar Királyságban (vagy részben itt is) karriert csináljanak, birtokokat vagy akár „állampolgárságot" szerezzenek. Ók majd mindnyájan (az Arco, a Nogarol, a Rueber, a Salm, a Teufel, a Teuffenbach, az Ungnad, a Vels stb. családok tagjai) katonai tisztségekben, diplomáciai megbízatások alkalmával vagy magyar édesanyjuknak, illetve feleségeiknek köszönhetően szereztek annyi tapasztalatot, hogy már vállalkozni mertek birtokszerzésre vagy befektetésre.32 Az osztrák, a német és a cseh-morva nemesség számára azonban az állandó háborúskodás mellett Magyarország ismeretlenségének megmaradásában végig alapvető szerepet játszott a még viszonylag nagy területű (kb. 120-150.000 km2

), de kifli alakban hosszan elnyúló országban a helyismeret hiánya. Ezen pedig a Magyarországról sorra készülő nyomtatott, sőt titkos haditérképek is csupán részben segítettek.33

Ebben szerepet játszott azonban a magyar nyelv nehéz elsajátíthatósága, de az osztrák-némettől jelentősen eltérő közigazgatási rendszer, jogszokások és hagyományok is. Mindezen nehézségeket és a magyarországi sajátosságokat kiválóan szemlélteti, hogy a szigetvári hős, Zrínyi Miklós legifjabb, még a Magyar Királyságban született, de utóbb anyjával (Eva z Rozmberka) Csehországban nevelkedő és élő fia (János)34 mellé — amikor 1604 elején elhunyt bátyja (György) öröksége ügyében rég nem látott szülőföldjére érkezett — az uralkodó többeknek kénytelen volt elrendelni segítését, hiszen ő a Magyar Királyság jogaiban és szokásaiban már egyáltalán nem volt járatos („postquam iurium et consue-31 Gecsényi L.\

Az Edlasperg-ügy i. m. 32 Összefoglaló jelleggel

Pálffy G: A tizenhatodik század i. m. 146. 33 Descriptio Hungáriáé. Magyarország és Erdély nyomtatott térképei 1477-1600. Szerk. Szathmáry Tibor. Fusignano 1987. és Pálffy Géza: Európa védelmében. Haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határvidékén a 16-17. században. 2. jav, bőv. kiad. Pápa 2000. Sőt nem túlzás kijelenteni azt sem, hogy az oszmán hódítás — a legfontosabb államügyek irányítása mellett (vö. Hans Sturmberger: Türkengefahr und österreichische Staatlichkeit. In: Uő: Land ob der Enns und Osterreich. Aufsätze und Vorträge. [Mitteilungen des Oberösterreichischen Landesarchivs Erg.-Bd. 3.] Linz 1979. 311-328.) —jelentős fejlődésre késztette a Habsburg Monarchia haditérképészetét is. Vö. Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában. Az Angielini várépítész-família rendszeres térképészeti tevékenysége a horvát-szlavón és a magyarországi határvidéken az 1560-1570-es években / Die Anfänge der Militärkartographie in der Habsburgermonarchie. Die regelmäßige Kartographische Tätigkeit der Burgbaumeisterfamilie Angielini an den kroatisch-slawonischen und den ungarischen Grenzen in den Jahren 1560-1570. Bp. 2008. (megjelenés alatt) 34 Zrínyi János (horvátul Ivan Zrinski, csehül Jan Zrinsky) életére és magyar kapcsolataira: Emilij Laszowski: Gróf Ivan Zrinski, sin sigetskoga junaka. Zagreb 1934.; Jaroslav Pánek: Poslední Rozmberkové. Velmozi ceské renesance. Praha 1989. passim; Václav Bûzek: Aliance Rozmberkû, Zrinskych ze Serynu a Novohradskych z Kolovrat na pocátku 17. století. Jihocesky sborník historicky (Ceské Budëjovice) 65. (1996) 10-25., ill. a magyar irodalomból vö. még Zsilinszky Mihály: Gr. Zrínyi Miklós csehországi rokonairól. Történelmi Tár 1878. 963-967.