Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában V/1075
1080 PÁLFFY GÉZA szükséges azonban, hogy a dinasztia osztrák ága vezette Habsburg Monarchia sohasem volt azonos a Német-római Birodalommal, még ha uralkodóinak legelőkelőbb címe valóban a császári titulus volt - amint ezt a Habsburgok 1556/58 utáni, latin nyelvű magyar királyi titulatúrája is bizonyítja: „Dei gratia Romanorum imperátor semper augùstus ac Germaniae, Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Ramae, Serviae, Galitiae, Lodomeriae, Cumaniae, Bulgariaeque rex etc. " A Magyar Királyság viszont kizárólag ennek a különleges közép-európai Habsburg Monarchiának és_^ nem a Német-római Császárságnak volt része! Ezzel a korban a magyar politikai elit tökéletesen tisztában volt, sőt a Magyar Királyságnak a Német-római Birodalomtól való különállását büszkén hangoztatta - miként például ezt 1652 nyarán a Lippay György esztergomi érsek bíborosi kinevezése kapcsán benyújtott egyik emlékirat az érsek sugallatára tette: „Magyarország független ország, és a birodalomhoz semmi köze sincsen. "12 Minden olyan állítás tehátj amely Magyarország vonatkozásában a 16-18. század ^kapcsán császári igazgatásról, adminisztrációról vagy hivatalnokszervezetről stb. beszél — mint ez még napjainkban is gyakran előfordul (akár még könyvek címében is)13 —, durva ténybeli és közjogi hiba, hiszen Magyarországot I. Ferdinánd és utódai mindvégig magyar királyokként és nem német-római császárokként kormányozták. Ez még akkor is teljességgel igaz, ha a magyarországi hivatalok és alattvalók uralkodójuknak írott leveleiken természetesen az adott magyar király más címeit, így császári titulusát is, mégpedig az első helyen tüntették fel.14 (Magunk tehát az alábbiakban a Habsburgok közép-európai dinasztikus összetett államára — a szerkezetét sokkal inkább tükröző — 'Habsburg Monarchia' kifejezést használjuk, megfelelve a modern államfejlődésre vonatkozó újabb kutatásoknak.15 A 'Habsburg Birodalom' kifejezést ugyanakkor kizárólag V Károly hatalmas dinasztikus államkonglomerátumára alkalmazzuk - miként ezt több nyugat-európai és amerikai kollégánk is hasonlóan teszi.16 A 'birodalom' terminus alatt kizárólag a Német-római Birodalmat [Heiliges Römisches Reich Deutscher Nation vagy röviden Altes Reich] értjük.) Ami azonban Magyarország szempontjából talán a legfontosabb: I. Miksa, majd I. Ferdinánd közép-európai monarchiája — a világtörténelem számos birodalmához hasonlóan — mind egyes területei politikai berendezkedésében, mind gazdaságában, mind nyelvében már születése pillanatában rendkívül tagolt és sokszínű államalakulat volt. Ezért mindkét uralkodó arra törekedett, hogy monarchiája tartományait — amelyekben a rendek ekkortájt igen komoly 12 „l'Ongheria essendo provincia separata, non ha che far con l'imperio" Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi „bíborosi szék" kialakulásának előzményei a 17. században. (Collectanea Vaticana Hungáriáé Classis I., Vol. 3.) Bp.-Róma 2005. 231. 13 Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Összeáll. Fallenbüchl Zoltán. (Nemzeti téka) Bp. 2002.; vö. Zachar J.\ Habsburg-uralom i. m. 18-27. 14 Minderre részletesen 1. Pálffy Géza: Szent István birodalma a Német-római Birodalom határvidékén. A Magyar Királyság és a Német Birodalom a 16-17. században. Történelmi Szemle 49. (2007: 3. sz.) megjelenés alatt. 15 Minderre európai vonatkozásában, összegző jelleggel J. H. Elliott: A Europe of Composite Monarchies. Past and Present 117. (1992) 48-71. es H. G. Koenigsberger: Early Modern Europe 1500-1789. (A History of Europe 2.) London-New York 1987. különösen 48., ill. a magyar irodalomból Sashalmi E.: A nyugat-európai államfejlődés i. m. 83-156. 16 Vö. pl. Evans, R. J. W: The Making of the Habsburg Monarchy i. m.; Charles W. Ingrao: The Habsburg Monarchy 1618-1815. (New Approaches to European History 3.) Cambridge 2000.2
