Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Mária: Magyar-olasz kapcsolatok az első világháború után. Guidó Romanelli magyarországi küldetése (1919. május-november) I/103
GUIDO ROMANELLI MAGYARORSZÁGI KÜLDETÉSE 1919-BEN 109 12-én közölte: a bécsi olasz misszió budapesti delegációja új parancsnokává nevezi ki és még aznap a magyar fővárosba küldi. Romanellit meglepte a kinevezés, hiszen a fegyverszünet ellenőrzése Budapesten a franciák feladata volt, ráadásul mindenki tudta, hogy a tanácskormány éppen hadsereget szervez, harcolni készül szomszédaival. Romanelli még Olaszországban értesült róla, hogy március végén, a proletárdiktatúra elleni tiltakozásként, minden antant delegáció — így a Pentimalli által vezetett olasz is — elhagyta a magyar fővárost. Bécsben azt is megtudta, hogy Segre május 5-én egy második olasz katonai delegációt küldött Budapestre, azzal a céllal, hogy — amint Tacoli márki magyarázta — „az így nyert magyarországi egyedülálló pozíciót kereskedelmi célú behatolásra" használja.27 Az új parancsnok Murari dalia Corte Bra' gróf vezérkari alezredes sajátos magyar helyismerettel rendelkezett: egy évet egy magyarországi fogolytáborban töltött. Május 12-én minden bizonnyal Romanelli is feltette magának a kérdést, vajon miért kell őt néhány nap után leváltani? Romanelli — visszaemlékezései szerint — nem sok eligazítást kapott feladataira vonatkozóan. Segre mindössze azzal bocsájtotta útjára: „bármilyen helyzetbe kerüljön is, legyen mindig tudatában annak, hogy Ön mögött Olaszország áll, és az Ön képviseli Olaszország érdekeit abban az országban".28 Romanellinek információkat kellett gyűjtenie Segre — s rajta keresztül Róma, valamint a párizsi olasz békedelegáció — számára. Megbízatása tehát sokkal inkább diplomáciai, mint katonai képességeket igényelt, és legalitását megkérdőjelezte, hogy nem a párizsi békekonferenciától, hanem olasz köröktől eredt. Segre utasítására Tacoli még Bécsben részletest tájékoztatást adott Romanellinek a Magyarországgal kapcsolatos olasz politikai irányvonalról.29 Tacoli Itália ideális kereskedelmi partnerét s egyben az „Adria felé törekvő szláv áradattal szembeni védőbástyáját" látta a legyőzött, tengertől elzárt Magyarországban s konkrét gazdasági és politikai lépéseket sürgetett a magyarok megsegítésére — nem utolsósorban azzal a céllal, hogy megakadályozza Budapest és Belgrád közeledését.30 Az antant blokádját kijátszva élelmiszer-, nyersanyag- és tüzelőanyag-szállításokat javasolt, könnyített fizetéssel, pénzügyi kölcsönnel, klíringelszámolással. Továbbá úgy vélte, ha Olaszország felajánlja támogatását a magyar kormánynak a határkérdésben, illetve segít kieszközölni, hogy a területek hovatartozásáról népszavazással döntsenek, elkötelezheti Magyarországot Itália oldalán. A márki május elejére felmérte az Olaszország irányította magyar-román(-bolgár)-szövetség realizálásának akadályait. Február 17-én, Sonninónak küldött táviratában megállapította: „a megszállt magyar területen tanúsított tisztességtelen román magatartás miatt az unió elvesztette realitását".31 Februári és márciusi tár-27 Romanelli: i. m. (2. kiad.) 15. 28 Uo. 17. 29 Uo. 15. A bécsi misszió irattárában Romanelli láthatott néhány dokumentumot Charmant Oszkár, Fülep Lajos, Vészi Margit és mások korábbi tárgyalásairól. 30 Tacoli táviratai Sonninónak (1919. március 1. és 5.). ASMAE, Affari Politici (AP) 1919-1930, Ungheria (1738) 1919-1921, 18.980. sz. 31 ASMAE, AP 1919-1930, 1738, 18.908. sz.
