Századok – 2007
KRÓNIKA - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat 2007. május 12-én megtartott tisztújító közgyűléséről IV/1061
1064 KRÓNIKA szaros Kálmán, Fáy Zoltán és Fülöp Lajos tartott. 2005-ös közgyűlésünket ismét Budapesten tartottuk. A téma ezúttal az 1945-ös magyarországi események értékelése volt. Felszabadulás? Megszabadulás? Megszállás? Ezekre a kérdésekre keresték a választ előadóink: Szerencsés Károly, Ungváry Krisztián és Vida István. 2006-os közgyűlésünkön — ugyancsak Budapesten — a középkori magyar egyházszervezetről hallgattunk meg három előadást. Koszta László, Szovák Kornél és Tringli István legújabb kutatási eredményeikről számoltak be. Az 1999-2003-as konferenciáink és előadásaink legtöbbjét annak idején különböző formában — kötetekben vagy folyóiratokban — megjelentettük. Ezek egy részének kiadása áthúzódott a 2003-2007-es időszakra. így például a szerdai előadásokjavát megjelentető A magyar történelem vitatott személyiségei című sorozat 3. kötete csak 2004-ben látott napvilágot. A korábbi kötetekhez hasonlóan ezt is a Kossuth Kiadó gondozta. Különböző okok miatt csak 2006-ban jelent meg a 2002-es debreceni Kossuth-konferenciánk anyaga. Ezt Hermann Róbert szerkesztette, és az Osiris Kiadó jelentette meg Kossuth Lajos, a „magyarok Mózese" címmel. A 2003-as Deák-konferencia előadásai a Századok egyik számában láttak napvilágot, a 2004-es Deák-konferencia előadásai pedig Katona Csaba szerkesztésében egy külön kötetben, a mi, vagyis a Magyar Történelmi Társulat kiadásában. A Társulat ezek mellett három másik kötetet is kiadott. Ezek közül kettőt — Az a rövid huszadik század (2005) és a Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században (2006) címűeket — Pritz Pál írta, illetve szerkesztette. A harmadikat, amely 1956 okaival, jelentőségével és következményeivel foglalkozott, és ugyancsak 2006-ban jelent meg, én szerkesztettem (1956 okai, jelentősége és következményei). Az utóbbi három kötet kiadásában, illetve a harmadik szerkesztésében nagy szerepet játszott Pál Lajos, akinek a hozzáértése egyrészt nagy segítséget jelentett, másrészt az esztétikus megjelenést is garantálta. A kiadványokról szólva szeretném megemlíteni, hogy a rendszerváltás időszakának zavarai után, amelyek alapvetően pénzügyi természetűek voltak, a Társulat két folyóirata, a Századok és a Turul — az utóbbinak társkiadói vagyunk — az utóbbi években rendre és rendszeresen megjelentek. Ez persze nem a Társulat vezetőségének, hanem a két lap szerkesztőségének az érdeme. Azt hiszem mégis indokolt ezt itt is megemlítenem, mert — legalábbis a Századok — nemcsak formálisan a Társulat folyóirata, hanem financiális kapcsolat is van közöttünk. A felelős szerkesztő és titkárnőjének — sajnos kétségkívül szerény — fizetését ugyanis a Társulat folyósítja. A nyomda- és egyéb költségekről viszont a Századok Alapítvány gondoskodik, amelyhez csak annyi közünk van, hogy ennek a pénzügytechnikai részét a Társulat könyvelője intézi. Ezzel kapcsolatban utalnom kell arra, hogy a Társulat igazgató választmányának 2003. májusi döntése alapján Gecsényi Lajos ügyvezető alelnök, Orosz István alelnök és Romsics Ignác főtitkár áttekintették a Századok helyzetét, és 2003. június 28-án több tartalmi és szervezeti változást javasoltak. Ezek a következők voltak: (1) a közlésre elfogadott tanulmányok között nagyobb arányban szerepeljenek egyetemes történeti témájú írások; (2) a tanulmányok elfogadását előzze meg körültekintőbb szakmai lektorálás, (3) a recenziós rovat jobban tükrözze a magyar és — a lehetőségek függvényében — a nemzetközi történetírás eredményeit; (4) a
