Századok – 2007

KRÓNIKA - Gerics József (1931-2007) (Solymosi László) IV/1057

1060 KRÓNIKA bizonyos határok közt a szövegnek szinte egzakt elemzését tenné lehetővé a hoz­záértő számára. Feledésbe merülése elkerülhetetlenül idézi fel a hamarságos és tetszetős, de mégis csak kérész-életű eredményre vezető, »kormányozható« forrás­kritika veszélyét. Ennek következményei valamely történetírói munka igazságtar­talmát tekintve előre láthatók. Domanovszky tanulmányai a megfelelő latin nyelv­ismerettel rendelkező és kellően figyelmes olvasót sok mindennel megismertethet­nék a középkori elbeszélő források formális kritikájának alapjaiból. Ezek tüzetes ismerete nélkül a formális forráskritikán túlhaladni nem lehet." (Századok 112: 1978. 235.) Intelmeit Gerics József annyira fontosnak és változatlanul érvényesnek tartotta, hogy tanulmánykötetében 1995-ben némileg átfogalmazva megismételte. Gerics József nem volt konfrontativ egyéniség. Ennek ellenére számos tudo­mányos vita kapcsolódik személyéhez. Györffy György, Engel Pál, Kristó Gyula és mások voltak vitapartnerei. Aki látta és hallotta nyilvánosan szerepelni, sohasem felejti sajátos kézmozdulatait, hangmagasságának változásait, igazságérzetből fa­kadó indulatának megnyilvánulásait. Ez az érzelmi töltet azonban sohasem veszé­lyeztetette a vita korrektségét, sohasem vezetett ad hominem megjegyzésekhez, és teljességgel hiányzik publikációiból. Gerics József számára a vita tárgya, a felme­rült kérdés korrekt megoldása volt a fontos, amiért áldozni is érdemes. Vitái során inkább kapott, mint osztott sebeket. A körülmények sem befolyásolták igaza kifej­tésében. Kristó Gyula kandidátusi értekezésének ő volt az egyik opponense. Nem zavarta, hogy Kristó Elekes Lajos aspiránsa volt. A nyilvános vitán Kristó válasza után újabb érvekkel állt elő. Az utóbbi évtizedben előfordult, hogy a fiatalabb ku­tatók nézeteivel szemben megnevezésük nélkül fejtette ki álláspontját. Ezt zokon vették tőle, pedig talán csak tapintatosságból járt el így. Gerics József professzor a latin nyelv szerelmese volt, hobbija pedig a latin filológia. A fáma szerint megesett, hogy nemzetközi tudományos konferencián német nyelvű előadását a jelenlevők meglepetésére és az elnök dicséretét ki­váltva latinul folytatta és fejezte be. Amikor csaknem négy évtizeddel ezelőtt Bolla Ilonával együtt Bolognában lerótta tiszteletét a számára oly kedves kö­zépkori jogtudósok sírjánál, szomorúan tapasztalta, hogy a ferences templom­ban alig találni szerzetest, aki Cicero nyelvén tudna felvilágosítást adni. 1974 decemberében infarktust kapott. Erős akarattal leszokott a dohányzásról. De ettől kezdve ritkán utazott külföldre. Idegen nyelven megjelent tanulmányai és nemzetközi konferenciákon tar­tott előadásai révén ismerték külföldön is. Több nemzetközi szervezet (Törté­neti Tanulmányok Európai Akadémiája, Opus Fundatum Latinitas, Képviseleti és Parlamenti Intézmények Története Nemzetközi Bizottsága) tagja volt. Gerics József szerény ember volt. Ha hívták konferenciára vagy máshová, örömmel ment, de nem tett lépéseket, hogy meghívják. A hivatalos elismerések el­kerülték. Egyedül a millenniumi ünnepségek keretében kapott magas állami ki­tüntetést iskolateremtő oktatói és nemzetközileg elismert tudományos munkássá­gáért. A szűkebb szakma megbecsülte. Tanítványai és tisztelői 1994-ben Draskó­czy István szerkesztésében tanulmánykötetet jelentettek meg: Scripta marient. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Azt viszont nem sikerült elérni, hogy megkapja, amit megérdemelt: a professor eme­ritus címet.

Next

/
Thumbnails
Contents