Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Blazovich László: A Tripartitum és forrásai IV/1011
1014 BLAZOVICH LASZLO vével.16 A római jogászok nevével csak azért nem, mert akkor még azok munkái nem voltak Európa szerte ismertek. A Sváb tükör ismeretlen szerzője pedig erkölcsi tanításként a Királyok Könyvét tette a szokásjogi szabályokat leíró corpus elé.17 A mű szerkezetét illetően sem volt kötelező az előszóban megfogalmazott irányok és tartalom követése a mú további részeiben. A Sváb tükör szerzője sem követi teljesen a bevezetéshez tartozó regiszterben leírt címek szerinti tagolást művében,18 és a példáját követők sem, amint ezt például a Budai jogkönyv esete bizonyítja.19 Werbőczy a római jogot követve próbálta felosztani az általa leírandó joganyagot, ami nem sikerülhetett neki. Az instituciós rendszer kialakulása útjának elején járt még az ő korában, amely út során a jogtudomány a jogkönyvektől eljutott a kódexekig. A változás szelét Werbőczy érezte. Pietro Lancelotti volt azonban az első, aki a kánonjog terén ezen elképzelést meg is valósította, és pápai utasításra justinianusi Institutiók nyomán készítette el kódexét: általános rész, személyek, dolgok, keresetek (perjog, büntető jog) részekre tagolva.20 A civil jogban pedig e módszert követve a természetjog képviselői után a pondektisták dolgozták ki a kódex-szerkesztés elveit és formáját, Werbőczynek, jóllehet a korszak végén állította össze jogkönyvét, nem vethetjük szemére, hogy a középkor szerzőinek módszerével dolgozott, még akkor sem, ha tudta, és érezte: új utat kellene járnia. Érdeklődést a Tripartium iránt Martyn Rady mellett főképp szláv vagy szláv jogtörténettel foglalkozó szerzők mutatnak. Az utóbbi időből példa erre Deitmar Willoweit21 és Edvards Gudavicius 22 munkássága. A zágrábi egyetem jogi karán 1945-ig tantárgyként szerepelt a Hármaskönyv, és vele kapcsolatos kutatásokat is folytattak. Közülük Milivoj Maurovic és Mihajlo Lanovic munkáit említjük meg.23 A horvátországi jogi oktatásról és abban Werbőczy művének helyéről Pecze Ferenc és Heka László adott tájékoztatást.24 16 Eike von Repgow: A szász tükör. Közreadja Blazovich László, Schmidt József. Szeged 2005. 105-119. 17 Schwabenspiegel Langform M. Tractavit Karl August Eckhardt. (Bibliotheca Rerum Historicarum. Studia Juris Suevici IL) Aalen 1971. 68-131. 18 Tafeln. Uo. 52-66. 19 Buda város jogkönyve I—II. Közreadja Blazovich László, Schmidt József. (Szegedi középkortörténeti Könyvtár 17.) Szeged 2001. I. 28-32. 20 Erdő Péter: Egyházjog. Bp. 2003. 73. 21 Dietmar Willoweit: Das litauische Statut von 1529 vor dem Hintergrund der Gesetzgebung und Jurisprudenz seiner Epoche. In: Pirmasis lietuvos Statutas ir epocha - Das erste Litauische Statut und seine Epoche. Hrsg. von Irena Valikonyté, Lirija Steponaviőiené. Vilnius 2005. 73-74. 22 Edvardas Gudavicius: A short survey of the First Statute of Lituania. In: Lietuvos Statutas - The statute of Lituaniae. Vilnius: Artlora. 2002. 36. A fenti adatokért Jolanta Karpavicienë-nek mondok köszönetet. 23 Milivoj Maurovic: Privatno pravo Tripartita. Zagreb 1926.; Mihajlo Lanovic: Privatno pravo Tripartita. Zagreb 1929. 24 Pece Ferenc: A jus publicum croatico-hungaricum kialakulása a horvát felsőoktatási tanrendben. (Magyarság és Európa 8.) Bp. 1994.; Heka László: A szláv népek joga. (A Pólay Elemér Alapítvány Tansegédletei) Szeged 2006. 28-31.
