Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: A scheyerni középkori forráscsoport IV/991

A SCHEYERNI KÖZÉPKORI FORRÁSCSOPORT 1005 kozásban válik értelmezhetővé, hogy miért éppen Scheyernben alakult ki és maradt fenn Szent István és Gizella itteni házasságkötésének hagyománya, aminek egyébként a 13. század elején éppen az itt bemutatott forrásokban még nincsen nyoma. Jól kitapintható, hogy először a Beatrix- és Ágnes-házasság történetét, majd később, ettől nem függetlenül, az első magyar király itteni házasságkötésének emlékét foglalják írásba. Ez utóbbi kétségkívül a magyarok krisztianizációjára vonatkozó német hagyomány egy kései fázisához kapcsolódik. Ehhez a forrásanyagot — a képzelet mellett — a német krónikások, II. (Szent) Henrik legendái, valamint magának Szent Istvánnak a legendája nyújtotta. Ez utóbbiról tudjuk, hogy kéziratait a dél-német térségben ismerték és másolták, s Szent István tisztelete egészen Bambergig terjedt. Az utólagos mondaképződést látszik az a tény is bizonyítani, hogy különböző korokban élt személyek (Gizella, Szent Ulrik, Szent István, Werner-Berthold, Szent Adalbert) kerülnek egymás mellé, akik biztosan nem találkozhattak.44 A képzelet szülte történetben persze ennek nem volt akadálya. FÜGGELÉK A források 1. Latin krónika (a később betoldott 16. fejezet): „..Azt [pedig],45

hogy az ezen a hegyen álló építmény miként jött létre, röviden itt mondom el. [Az Úr 900. évében], Formosus46

pápa idejében egy Arnulf nevű noricumi herceget, [Karimán fiát] választották meg a németek császárnak,47 és Formosus, aki maga is rokona volt neki, felkente, s elnyerte a birodalmi áldást.48 0 volt tehát az első, aki a scheyerni hegyet egy erős várral erősítette meg. Őhozzá adták nőül a görög király Ágnes nevű leányát, akitől két fia született, Arnulf, a noricumi herceg, a „pusztulás fia",49 és Werner gróf, aki Arnulf után noricumi herceg lett.50 Ez a császár adta hűbéri birtokként Arnulfnak és örököseinek Hall városát, miként az ma is nyilvánvaló. E két testvér nőül vette a magyar király leányait, Ágnest és testvérét, Beatrixot,51

akik a többi magyarhoz hasonlóan még nem voltak megkeresztelve, de Szent Ulrik megkeresztelte 44 Szent Adalbert és Scheyern problémájára

1. Veszprémy László: Szent Adalbert és Magyarország. Historiográfiai áttekintés. Ars Hungarica 26. (1998) 321-338., ül. Szántó K.\ Boldog Gizella i. m. 52-53. 45 A szögletes zárójel a tegernsee-i kézirat kiegészítéseit jelzi a Mater verborum-féle kéziratban (1. a 11. sz. jegyz-ben) fennmaradt, ül. a krónika (1. a 17. sz. jegyz-ben) szövegéhez képest. 46 Formosus pápa: 891-896. A Clm 14703. szövegében tévesen: Elasus. 47 Arnulf: német király 887-tól, császár 896-tól (t 899). Karlmann király Bajorországban 876-tól, Itáliában 877-tól (t 880); valóban Arnulf apja. Karimán csak a tegernsee-i kéziratban. 48 896-ban. 49 Gonosz Arnulf apja Luitpold, bajor herceg volt (t 907). Az egyházi birtokok elleni lépései miatt hívták Gonosznak (t 937). 50 Testvérét Bertholdnak hívták (t 947), így szerepel augsburgi Gerhardnál is. A Werner egy romlott névalakot használó helyi hagyományból eredhet. 51 Erre a házasságra, illetve a női nevekre semmiféle forrás nem maradt.