Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: A scheyerni középkori forráscsoport IV/991

A SCHEYERNI KÖZÉPKORI FORRÁSCSOPORT 999 d) A Táblák Frigyes bajor-landshuti herceg kápolnájába, a Fürstenkapellebe 1377 és 1393 között freskósorozatot rendelt meg a dinasztia jeles alakjairól.25 Ma is­mert formájában 1624-1625-ből származik a sorozat, mely Gonosz Arnulftól mutatja be a Wittelsbachok történetét.26 A képek melletti rövid genealógiai tar­talmú krónikásszöveg szintén átiratokban és másolatokban jutott korunkra. Ezt nevezik Scheyerni tábláknak, aminek — az eredeti táblára írt szöveg el­pusztulása miatt — csak kézirati hagyománya van.27 Érdekes, hogy Aventinus ezzel a forrással szemben, egyébként indokoltan, fenntartásait hangoztatta, „mesésnek és megbízhatatlannak" tartva azt.28 A táblák jelenlegi legrégebbi kézirata a 14. század végéről származik Fürstenfeldből.29 Hasonlóképpen forrásértékű lehet egy magából Scheyernből származó kézirat, amiről joggal feltételezhető, hogy az eredeti szöveg betűhív átírása lehet. Felirata szerint arról a „scheyerni krónika"-ról van szó, amely „a kerengőben mutatta be a bajor hercegeket". Ezek sorában görzi Katalin az utolsó, aki 1391-ben halálozott el. Bár valószínűleg ez az utalás is a táblákra, vo­natkozik, az első kétségtelen hitelességű utalás azokra Stephan Reitberger apáttól származik 1623-ból: „Ebben a kápolnában függ egy igen régi tábla, szerzőjét nem nevezve meg, német nyelvű, fakeretben, a scheyerni grófok és hercegek családjának eredetéről".30 A táblák eredetileg a kerengőben függtek, amint azt egy 15. századi scheyerni kézirat tanúsítja — die kronick zw Scheyern, die in dem Crautzgang hangt ...31 —, utóbb átkerültek a káptalani templomba. Ennek megfelelően Jean-Marie Moeglin — a szakirodalom egy ré­szének támogatását élvező — álláspontja az 1391-1395 közötti éveket valószí­nűsíti a keletkezés idejéül. Mások, így Kurt Reindel, a táblák 13. század végi ke­letkezését is el tudják képzelni, tekintettel arra, hogy az elbeszélés megtörik ekkor.32 Az alapszöveg, amint láttuk, egyébként valóban még 1305 előtti, amit Ottó magyar királysága említés nélkül hagyásának a ténye is támogat. A tábláknak a mai napig nincsen kritikai kiadása, ennek ellenére szövege megbízható olvasatokban áll a kutatók rendelkezésére. E szövegnek érdekes párhuzama a Kastli rímes krónika, amely nem sokkal 1339 előtt íródott, s ha­sonlóképpen mesés genealógiáját nyújtja az alapító dinasztiának, a sulzbachi és 25 Jean-Marie Moeglin: Les ancêtres du prince. Propagande politique et naissance d'une histoire nationale en Bavière au Moyen Age, 1180-1500. Geneve 1985. 75. 26 Meuer, M.: Die gemalte Witteisbacher Genealogie i. m.; Erichsen, J.: Stiftung des Klosters Scheyern i. m. 29-30. 27 Szövegét 1. Moeglin, J-M.\ Les ancêtres du prince i. m. 77-84., eredeti német szöveg és fran­cia fordítással. 28 Hundt, F. H.\ Kloster Scheyern i. m. 268-269. 29 Bayerische Staatsbibliothek, München, Clm 7021. 30 „In hac capella pendet perantiqua tabula, Germanica scripta sine auctoris nomine, ligno inclusa, de origine familiae comitum et principum Schirensium" - Reitberger krónikájából idézi Moeglin, J-M.: Les ancêtres du prince i. m. 76. 31 Bayerische Staatsbibliothek, München, Cgm 5747. 32 Kurt Reindel: Ein neues Gedicht zum Tode Herzog Arnulf von Bayern. Zeitschrift für Bayerische Landesgeschichte 20. (1957) 153-160.

Next

/
Thumbnails
Contents