Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Teke Zsuzsa: Egy firenzei kereskedő a Jagelló-korban: Raggione Bontempi IV/967
990 TEKE ZSUZSA Bontempi és Francesco itt tevékenykedett, 1526 októberében az áruk egy részét Bécsbe szállították, ahol Lodovico és Balago vitte az ügyeket. 1528 áprilisában a Strozzik Francesco Corsellinit bízták meg a budai üzlet felszámolásával, a Bontempi-örökösökkel való egyezkedéssel.108 Kiderült, hogy a társaság 1 109 forinttal tartozott a Strozziknak, és az eladatlan szövet értéke Budán 1 751 forintra rúgott, aminek a fele, 875 forint értékű áru a Strozzikat illette meg. Bécsben ugyanakkor 461 rőfre becsülték az eladatlan szövet mennyiségét. Mind Budán, mind pedig Bécsben, majd Pettauban a két Corsellini és Balago további eladásokat bonyolított le, úgyhogy végül 1531-re 662 forint értékű árura tartottak igényt a Strozzik, és ezt az árut át is vették, majd további értékesítésre Anconába küldték. Ami a pénzbeli követelésüket illeti, annak egy része kiegyenlítetlen maradt. Az 1531. évi bejegyzés szerint 2 739 forintra tartottak igényt. Ebből ugyan a Bontempi örökösök és a társaság volt tagjai két év alatt törlesztettek egy hányadot, de 1 166 forint így is kifizetetlen maradt. A Strozzik közel 30 éves magyarországi vállalkozása ugyan veszteséggel zárult, de hogy nem volt minden nyereség nélkül, azt éppen az bizonyítja, hogy ezalatt az időszak alatt folyamatosan küldtek árut az országba. A pénztárkönyv egyébként több adatot is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Firenzéből rendszerint Anconán, Trieszten vagy Fiúmén, Laibachon, Ptujon keresztül Budára szállított áru mekkora haszonnal kelt el Magyarországon. Az adatok szerint az eladás során a kereskedő 13-16%-os haszonnal számolhatott, ebből azonban rendszerint levonásra került a jutalék, amely a nyers haszon 5-7%-át tette ki. A törökországi kereskedelemben ezzel szemben a tiszta haszon 20% volt,109 ami azzal magyarázható, hogy a szövetért kapott pénzért selymet vásároltak, amelyet jelentős haszonnal értékesítettek Firenzében. A jelek szerint a firenzeieket a kisebb haszon nem tartotta vissza, hogy felvegyék a kapcsolatot Magyarországgal. Raggione Bontempi magyarországi pályafutása azon negyven év alatt bontakozott ki, amikor a firenzeiek jelentős szerepet játszottak az ország külkereskedelmi forgalmának lebonyolításában. A magyar piac iránt akkor is, mint korábban, a 15. század első felében, a kis és közepes tőkeerejű cégek mutattak elsősorban érdeklődést, amelyek többnyire megbízottaikon keresztül kereskedtek az országgal. Természetesen az is előfordult, hogy az illető családok egyik tagja jött Budára, hogy itt üzleti tevékenységet folytasson, esetenként társulva egy másik firenzei kereskedővel. A magyar piac vonzóerejét bizonyítja az a tény, hogy a korszak olyan élvonalbeli üzletemberei, mint a Salviatik, a Strozzik, de ide sorolhatjuk a Gondikat is, érdemesnek találták, hogy jelentős nyugat-európai és törökországi érdekeltségük mellett ide is befektessenek. Bontempi sikeres magyarországi pályafutásának is részben az a magyarázata, hogy mindig tudott olyan firenzei üzletembereket találni, akik a magyar piaccal rajta keresztül létesítettek kapcsolatot. Amellett, hogy az országon belül is kiépítette üzleti hálózatát, befolyásos támogatókra tett szert az udvarban, állandó kapcsolatot tartott fenn a firenzei üzleti élettel, és így tudott élete végéig sikeres üzletemberként működni. 108 ASF V Serie Strozziane, n. 100. c. 255r. 109 Hidetoshi Hoshino: II commercio fíorentino nell'impero ottomano: costi e profitti negli 1484-1488. In: Industria tessile e commercio internazionale nella Firenze del tardo Medioevo. Firenze, 2001. 113-125.
