Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Teke Zsuzsa: Egy firenzei kereskedő a Jagelló-korban: Raggione Bontempi IV/967
EGY FIRENZEI KERESKEDŐ A JAGELLÓ-KORBAN: ... 1488-1528 981 között két Francesco akad, akik az azonosításnál számba jöhetnek. Az egyik apjának vagyona a nagyobb vagyonok kategóriájába tartozott, míg a másik apjáé a kis vagyonokéba.68 Mivel a forrás több információval nem szolgál, nem tudjuk eldönteni, hogy melyik családból való volt a Budára Bontempiéknek selyemszövetet küldő Francesco Frescobaldi. Hasonló nehézségbe ütközünk Filippo Nasi személyének és családjának azonosításánál is. A család egyes tagjai mind Itáliában, mind Itálián kívül gyapjú- és selyemszövettel kereskedtek. Egyesek közülük Lyonban is megvetették a lábukat, társaságot létesítve más, Lyonban tartózkodó firenzeivel. A család egyes tagjainak vagyoni helyzetét illetően kevés információval rendelkezünk, mindössze egy személyről, az 1457. évi catastóban szereplő Piero di Lutozzo Nasiról tudjuk, hogy 1 707 forint értékű vagyonával a közepes vagyonnal rendelkezők sorába tartozott.69 Feltehető, hogy a Lyonban előforduló Nasik a jelentősebb anyagi alapokkal rendelkező családtagokból kerültek ki. Egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy a szintén selyemszövettel kereskedő Filippo Nasi a család melyik ágához tartozott. Az 1503-1504 közötti időszak ugyancsak 15 hónapjában a készpénz ellenében áruba bocsátott szövetért 2 504 Ft 37 d folyt be, valamivel több, mint az előző időszakban. A hitelbe eladott áru értéke azonban jóval meghaladta az előző évi értéket, 7 128 Ft 91 d-t tett ki. Ugyanakkor a szövetküldők részesedése ezekből az összegekből jóval kisebb volt. Az első esetben 578 Ft 10 d, a második esetben 2 005 Ft 76 d illette meg őket. Ez annak ellenére alakult így, hogy jelentősen bővült azoknak a köre, akiknek az árujával kereskedtek. Az újonnan bekapcsolódók többsége — olaszok és mások — a budai üzleti élet szereplője volt, és az eladásra felkínált szöveteik nagy részének értéke 1-25 forint között mozgott, tehát nem képviselt jelentős értéket. Az újak között azonban van két nagy cég is, a Salviatiaké és a Gondiké, amelyek Bontempi közvetítésével küldtek szövetet Budára. A Salviatik a firenzei üzleti élet legjelentősebb bankárai és kereskedői közé tartoztak, akik különösen a selyemiparba fektettek be tőkét, létrehozva aranyfonalat, aranyfonallal átszőtt selyemszövetet gyártó manufaktúráikat. A selyemszövet fő piacai Itálián kívül Európában Brügge, London, Lyon voltak, ahol a Salviatik mindenütt rendelkeztek érdekeltséggel Brüggeben például 1461-1462-ben kereskedelmi forgalmuk értéke meghaladta a 60 000 forintot. Ennek az összegnek a negyede selyemszövet eladásából származott.70 A magyar piac viszonylagos fontossága mellett bizonyít, hogy a zömmel kis és közepes tőkeerejű cégek mellett a korszak olyan élvonalban lévő üzletemberei, mint a Salviatik is küldtek árut Magyarországra. Az a személy, akit megbíztak árujuk értékesítésével, Raggione Bontempi volt. Averardo és Jacopo Salviati üzleti könyveiben nyomon követhetjük a cég és Bontempi közötti kapcsolat alakulását. 1503-ban bukkan fel először Bontempi neve a könyvekben, amiből következik, hogy a kapcsolat valamikor 1502-1503 fordulóján jöhetett létre kettőjük között. 1503-ban selyemszövetet — „drappi di seta e oro" — küldtek eladásra 1 427 forint értékben. Nem accomandita formájában szerződtek vele, tehát 68 ASF Catasto 1480, camp. 995. fol. 249, camp. 1010, fol. 377. 69 ASF Catasto 1457, camp. 834. fol. 992. 70 B. Dini: L'economia i. m. 187.
