Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Mária királyné kiszabadítása. Magyar-velencei szövetség 1387-ben 925
MAGYAR-VELENCEI SZÖVETSÉG 1387-BEN 937 A felsorolásából jól látszik, hogy az oklevelek tanúsága szerint azok, akik Zsigmonddal Szlavóniába vonultak, vagy esetleg Máriával együtt érkeztek Zágrábba, nemcsak 1387-ben élvezték Zsigmond bizalmát, hanem később is. Az uralkodó tehát nem feledkezett meg róluk, hiszen előbb-utóbb majdnem mindegyikükjelentős tisztséget kapott.10 2 Természetesen voltak kivételek is: a megyei nemesnek számító Gersei Pető János, vagy azok az udvari lovagok, akik katonai érdemeik fejében nyertek birtokokat a szlavón hadjárat idején.10 3 Olyan is volt közöttük, akiben később Zsigmondnak csalódnia kellett. Ilyennek számított Bebek Detre, hiszen 1401-ben már azok között volt, akik elfogták Zsigmondot, és mivel a nádor nyíltan szembe fordult a király csehországi politikájával, az uralkodó 1402 őszén leváltotta posztjáról.10 4 *** Velence és Magyarország szövetségi kapcsolata Zsigmond hatalomra jutásának első évében, gyakorlatilag politikai gesztusokra épült. A Köztársaság ekkor még nem tudta megváltoztatni a számára előnytelen, 1381. évi torinói béke határozatait, ezért jószomszédi viszonyra törekedett egykori ellenfelével. Érthető módon mindent megtett, hogy a Zsigmond megválasztásával kialakult új helyzetben bizonyítsa lojalitását. Mária királyné kiszabadításával, valamint a lázadók elleni sikeres fellépéssel lekötelezték az új magyar uralkodót és feleségét. A két ország között szövetségi rendszer ennek ellenére nem jött létre. Az, hogy Velence Ragusát, Spalatót, Traut és Sebenicót arra buzdította, hogy legyenek hűségesek a magyar királyhoz, véleményem szerint nem volt több mint egyszerű politikai taktika.105 A Mária trónra lépése óta több alkalommal felmerülő magyar-velencei szövetségtől sem 1387-ben, sem utána nem lehetett többet várni.10 6 Zsigmond 1388-ban is elővette az ötletet, de az a dalmáciai bárók, püspökök és városok ellenállásán megbukott.10 7 Ennek ellenére úgy vélem, mégsem ez volt a kudarc legfontosabb oka. Dalmácia teljes visszahódítására10 8 a Köztársaság soha nem adott volna számottevő katonai erőt. Az ok egészen egyszerű: a Dalmácia feletti ellenőrzést Velence magának akarta. 102 A következő évek, évtizedek birtokadományaira jelen tanulmány keretében természetesen nem térhetek ki. 103 Toldi Miklós már nem sokáig élt, az б karrierjét már nem befolyásolhatta, hogy Zsigmond 1387-ben magával vitte. 104 Mályusz E.: Zsigmond király i. m. 47-52. 105 (1387.) április 24. Ragusa. A város oklevele. Predelli: 255. sz., (1387.) április 30. Spalato. A város oklevele. Uo. 256. sz., (1387.) május 2. Trau. A város oklevele. Uo. 258. sz., (1387.) május 3. Sibenico. A város oklevele. Uo. 259. sz. 106 Első alkalommal 1383-ban tárgyaltak a szövetségről. Cessi, R.: Storia della republica di Venezia i. m. I. 348. 107 Uo. 348. 108 Jászay Magda: Velence és Magyarország. Egy szomszédság küzdelmes története. Bp. 1990. 87.
