Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Mária királyné kiszabadítása. Magyar-velencei szövetség 1387-ben 925

MAGYAR-VELENCEI SZÖVETSÉG 1387-BEN 931 szabadításában. A királyné oklevelében kiemeli, hogy Gergely „vitám suam ex­ponens periculis manifestis" cselekedett. A kanonoknak és rokonainak adomá­nyozta Raven (Kőrös m.) birtokát, valamint valódi szlavóniai nemesekké és ud­vari familiárisokká tette szolgálataiért őket („verorum nobilium regni nostri Slavonie sub nostro vexillio et insuper eosdem esse volumus familiares aule nostre."). Emellett Mária örökre felmentette őket minden szolgáltatási kötele­zettség („ab omni servitio reali et personali") alól.47 Alig egy hónap múlva Mikcsfi Ákos szlavón bán — úgy Zsigmond, mint Mária döntése értelmében — Kőrös vármegyéhez írt parancslevelében a kanonokot és rokonait valóban „de iobagionatu castri eximendo in veros nobiles et servientes regni literis eorum mediantibus prefecerunt."48 A Köztársaság, miután értesült királyné kiszabadításáról, azonnal Máriá­hoz küldte követeit Leonardo Dandulo (miles et procurator Sancti Marci), Gia­como Delphino (miles), Paulo Maureceno, Petro Bragadeno, Marino Maripetro és Remegio Superantio személyében.49 Dandolo és Maureceno a királyné kísére­tében maradtak, még ott vannak július elején is, amikor Mária Zágrábban talál­kozik Zsigmonddal. Ekkor találkoznak harmadik követtársukkal, Pantaleone Barbóval is, és együttesen követik a királyi párt Magyarországra.50 Mária Zengg­ből köszönőlevelet írt Antonio Veniero velencei dózsénak, akit joggal tarhatott egyik megmenőjének.51 Mária kiszabadítását VI. Orbán pápa azonnal megköszönte a Köztársa­ságnak. Levelében nemcsak a velencei hajókat említette, mint akik tevékenyen részt vettek az akcióban, hanem Frangepán János ispánt is. A széntatya remé­nyét fejezte ki, hogy Velence továbbra is folytatja a jó viszonyt Magyarország­gal.5 2 (A pápa már tavasszal azt közölte Velence római követével, hogy nagyon szeretné, ha Mária kiszabadulna.5 3 ) Ugyanazon a napon VL Orbán Zsigmond­nak is írt. Gratulált, hogy a magyar királyné kiszabadult a felkelők fogságából. Ebben a levelében is megemlíti, hogy Velence mellett a zenggi ispán (Giovanni di Veglia, azaz Frangepán János) is fontos szerepet vállalt az akcióban.54 A pápa a béke reményében már abban gondolkodott, hogy egy törökellenes keresztes hadjáratban is együtt fog működni a két hatalom.5 5 A sikeres királyné-szabadítás után Velence persze azonnal benyújtotta a számlát, hozzátéve, hogy minden bizonnyal Magyarország a katonai akcióban nyújtott segítség nélkül is megerősítette volna a torinói békepontokat. A Köz­társaság diplomatái, nem sokkal Mária szabadulása után, 1387. június 12-én megkapták követi utasításukat Antonio Venero dózsétól. A követeknek, Leo­nardo Dandulónak (miles et procurator Sancti Marci), Paulo Maurecenónak, valamint Pantaleone Barbónak (miles) az volt a feladata, hogy az 1381. évi tori-47 1387. június 22. Zengg. Mária királyné oklevele. Smiciklas, T.: i. m. 52. sz. 48 1387. július 21. Zágráb. Mikcsfi Ákos szlavón bán oklevele. Smiciklas, T. : i. m. 54. sz. 49 Erre minden bizonnyal még Zenggben sor került. 60 Cronica volgare di Antonio Fiorentino i. m. 68. 51 (1387.) június 30. Zengg. Mária magyar királyné oklevele. Predelli: 266. sz. 52 (1387.) június 14. Lucca. VI. Orbán pápa oklevele. Predelli: 261. sz. 53 1 387. május. Velence római követének jelentése. ZsO I. 48. sz. 54 (1387.) június 14. Lucca. VI. Orbán pápa oklevele. Predelli: 262. sz. 55 (1387.) Guglielmo de'Claruti jelentése Velencének Rómából. Predelli: 273. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents