Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883
AZ ERDÉLYI HÁRMASTANÁCS KORMÁNYZATA (1583-1585) 917 valamire keresni, azt vagy elő nem találnók, vagy amire akarnók, arra nem bírhatnók."12 2 A helytartók másik megállapítását viszont, miszerint Erdély „szűk és pénztelen fold" lett volna, Báthory igencsak vitatta. Ugyancsak másképpen látta ezt az Erdélyt 1583 tavaszán beutazó és a helytartóknál is megforduló Possevino jezsuita atya, aki Transilvania című művében így vélekedett: „Földje rendkívül termékeny és gazdag növényben, állatban egyaránt. Bányásznak aranyat, ezüstöt és sót eleget, de okos gazdálkodással az ország jövedelme sokkal nagyobb lenne. Gazdagságáért hívják Erdélyt Kincses Erdélynek is. Aranya tiszta, szemcsés, majd erekben találják, vagy többször leveles termékalakban."12 3 Minden panasz ellenére a bányászatban a hármastanács is komoly lehetőséget látott, és ezzel kapcsolatos intézkedéseiben — egyéb döntéseihez viszonyítva — szokatlan aktivitást és határozottságot mutatott. Ez teljesen érthető, mivel az azonnali és biztosan tervezhető jövedelmeket kereső helytartók számára a bányák bérbeadása ideális megoldást jelentett. Egyben megfelelt a korábbi gyakorlatnak is, hiszen az adott körülmények között á bányák gazdaságosabb művelésének, fejlesztésének ez volt a legmegbízhatóbb és leggyorsabb módja, és már korábban a Báthory-fivérek is különböző kiváltságok adományozásával ösztönözték a nemesfémlelőhelyek felkutatását és bérleti rendszerben történő kitermelését.12 4 Kendyék pénzügyi gondolkodásának, tárgyalási technikáinak és elintézési módszereinek megismeréséhez tanulságos végigkövetni egy konkrét eset, a kapniki ezüstbányák bérbeadásának menetét. Az ügy egyik főszereplője Felician von Herberstein báró stájer főúr és vállalkozó, aki korábban már a nagybányai aranybányákat is haszonbérbe vette. Kiváló magyarországi kapcsolatokkal rendelkezett, baráti viszonyban állt például Batthyány Boldizsárral is, akivel az alkímia iránti közös érdeklődése hozta össze. A bányaművelésben, pénzverésben új utakat keresett, nevéhez kapcsolódott az új típusú, hengeres pénzverőgép alkalmazása, de emellett származásának és neveltetésének köszönhetően könnyedén mozgott idegen udvarokban is, és ezt a képességet diplomáciai küldetései során is kamatoztathatta.125 Báthory István látókörébe a kassai tárgyalások során került, a Habsburg-fél egyik biztosaként. Személyes érdekeltsége is volt ugyanakkor az ügyben, hiszen a Szatmárért és Németiért felkínált cserebirtokok között szerepelt az általa már bérelt Nagybánya is. Még az egyeztetések során létrejött az üzleti kapcsolat Herberstein és a fejedelemség között: 1583 júniusában a Kővárhoz tartozó, addig kincstári kezelésben lévő, jó hozamúnak mondott kapniki ezüstbányákat Báthory István javaslatára neki adta bérbe a hármastanács. A bányákat teljes felszereléssel együtt két esztendőre engedték át, évi kétszáz márka tiszta ezüst fejében, de ha a fejedelem úgy kívánta, a bérlőnek az ezüstből saját költségén vert tallérok formájában vagy arany forintra váltva kellett a bérleti díjat kifizetnie. 122 Uo. 101. 123 Possevino, A.: Transilvania i. m. 211. 124 Báthory Kristóf Királyi Könyve 1580-1581. Közzéteszi Fejér Tamás-Rácz Etelka-Szász Anikó. (Erdélyi Történelmi Adatok VII. 2.) Kolozsvár 2003. Nr. 32, 60, ill. MOL F 1, 3. köt. fol. 94-95, fol. 99, fol. 102. 125 Ujabban Bobory D. : Herberstein i. m. 5-6.