Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883
904 HORN ILDIKÓ ból Gyulafehérvárra ért. Pribéket Báthoryn kívül Ghiczy János is támogatta, de ügyében maga is járt személyesen a helytartóknál.6 9 Szintén rendkívül gyorsnak számított az a kézbesítési idővel együtt is kevesebb, mint másfél hónap alatt meghozott döntés, amelynek során Becz Imre visszakapta a Lázár család által elfoglalt birtokait.7 0 Mindez azt mutatja, hogy pusztán azért, mert egy elintézendő feladat Báthory fejedelemtől érkezett, egyáltalán nem élvezett prioritást, egy helyi pártfogó és a kérelmező személyes utánjárása gyorsította csak fel az ügyintézést. A földrajzi távolság mellett tehát alapvetően a helytartók hosszadalmasan készülő jelentései, valamint az elhúzódó ügyintézés tette improduktívan lassúvá és bosszantóan vontatottá a kormányzati munkát. Emellett a helytartók mondhatni bevetté váló szokása, az állandó visszakérdezés akadályozta a normális ügymenetet. Erre kétfajta szituációban került sor: akkor, amikor nem értettek egyet Báthoryval, de valamilyen okból ezt nem kívánták nyíltan közölni, illetve amikor nem merték vállalni döntéseik esetleges következményeit. Ez utóbbi akkor következett be, ha például egy ügyben a szereplő felek között éles ellentét feszült, és a triumvirek attól tartottak, hogy bárhogyan ítélkeznek, a vesztes ellenük fordul. Szintén kerülték az önálló döntést azokban az esetekben, ahol ítéletük az ügy szereplőjét hátrányosan érintette, mert attól tartottak, hogy az illető őket hibáztatja majd. Ilyenkor Báthory tanácsára, jobban mondva uralkodói tekintélyére próbáltak támaszkodni. A „visszakérdezős módszer" mindig teljesen azonos koreográfia szerint zajlott. Eszerint: 1. A triumvirek tanácsot kértek egy adott ügyben a fejedelemtől. 2. Báthory válaszában mindig két alternatívát vázolt fel. Először A-variánsként általában az összes érintett számára optimálás, békés rendezést javasolt. Rögtön ezután következett egy másik, részletesen kidolgozott útmutatás, mondhatni a B-variáns, amely pontosan megadta, milyen eljárást kövessenek a praesesek abban az esetben, ha az egyszerű(bb) megoldás valamilyen oknál fogva csődöt mondana. 3. A hármastanács jelentette, hogy az A-variánst nem sikerült megvalósítani, és egyben tanácsot kért a fejedelemtől, hogy a továbbiakban mitévő legyen. (Pedig a helyzet világos: a fejedelem utasítása szerint automatikusan a B-variáns kellett, hogy életbe lépjen.) 4. Báthory újra ismertette a korábban már kifejtett B-variánst. 5. A triumvirek vagy elfogadták ezt, vagy még egy levélváltás erejéig aggodalmaskodtak, de végül pontról-pontra végrehajtották az uralkodónak már a legelső levelében előadott B-variánst.7 1 „Mi csak az Felséged ítéletére támaszkodunk" - írták a triumvirek Báthorynak, mely megfogalmazás amellett, hogy némiképpen mentette körülményességüket, tetszetősen is hangzott, viszont az esetek többségében nem volt teljesen igaz. A személyi konfliktusokat és néhány speciális esetet leszámítva ugyanis a valóságban nagyon kevés alkalommal beszélhetünk a praesesek tanácstalanságá-69 Báthory levélváltása i. m. 61. és MOL F 1, 3. köt. fol. 64 70 Báthory levélváltása i. m. 117. és MOL F 1, 3. köt. fol. 156-157. 71 Báthory levélváltása i. m. 244-245, 249, 258-261, 268.
