Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
84 SERES ATTILA A magyar üzleti körök számára a mintát elsősorban azok a vegyes kereskedelmi társaságok szolgáltathatták, amelyek Németországban és Ausztriában jöttek létre. Az elsőt még a német fővárosban létesítették 1922. október 20-án, Ruszgertorg (Russzko-Germanszkoje Torgovoje AO) néven, 30 ezer angol font alaptőkével. Alapítója a Külkereskedelmi Népbiztosság és az Otto Wolf iparmágnás nevével fémjelzett, több cégből alakult német konszern volt. Üzletkörébe tartozott fémipari termékek importja Szovjet-Oroszországba, illetve különféle nyersanyagok kivitele onnan.16 A társaság nem egészen egyéves fennállása alatt, 1923. október l-ig 2,8 millió rubel értékű forgalmat bonyolított le, amelynek döntő hányadát, 2,4 millió rubelt a szovjet import tette ki, s csak a fennmaradó töredék része esett a szovjet exportra.17 Ausztriában két vegyes kereskedelmi társaságot is alapítottak (RATAO, Ruszavtorg). Ezek közül a 300 ezer rubeles alaptőkével 1923. augusztus 23-án felállított RATAO (Russzko-Avsztrijszkoje Torgovoje AO) részvényeinek felét a Külkereskedelmi Népbiztosság, másik felét az Arsenal nevű, szövetkezeti alapon működő, döntően kis- és középüzemeket magába foglaló vállalatcsoport birtokolta két osztrák bankkal karöltve.18 A textilkészítő gépeket, mezőgazdasági berendezéseket, elektrotechnikai eszközöket és vegyi árut a Szovjetunióba importáló, s onnan különféle nyersanyagokat, élelmiszer- és gabonaipari termékeket, valamint szőrmét és bőröket Ausztriába szállító társaság 1923. október 1. és 1924. június 1. között 900 ezer rubel értékű forgalmat bonyolított le, amiből 625 ezer rubel esett a szovjet exportra.19 A magyar-szovjet áruforgalom megindításánál a kínálati lehetőségeket és a behozatali szükségleteket figyelembe véve mindenekelőtt olyan árucikkek jöhettek számításba, amelyek beszerzése mindkét oldalon hozzájárulhatott a termelés élénkítéséhez. így Szovjet-Oroszország elsősorban természeti adottságai (hatalmas erdőségei és nyersolaj-készletei) okán válhatott Magyarország kereskedelmi partnerévé. A trianoni Magyarország számára az egyik legsúlyosabb nemzetgazdasági veszteséget a fában gazdag felvidéki és erdélyi területek elcsatolása jelentette, aminek következtében a magyar állam elvesztette korábbi stabil faexportőri pozícióját. Az ország egykori erdőállományának mindössze 15,9%-át tudta megtartani, ami azt jelentette, hogy az 1913. évi adatok szerint 7 581 ezer m3 -es fakitermeléséhez (tölgy, bükk, fenyő összesen) képest becslé-16 Szmesarmie akcionyernie obscsesztva. Vnyesnyjaja torgovlja, 1923. febr. 23. 38. A hatalmas cégalakulat létrejöttére a magyar diplomácia is felfigyelt. Ghika György hamburgi konzul egy 1922. december 8-ár kelt jelentésében arról értesítette Bethlen István miniszterelnököt, hogy a Wolfkonszern az al. ptőkéhez viszonyítva nagyságrendekkel nagyobb összegű, mintegy 750 ezer font értékű hitelt nyújtott a társaságnak. Ghika jelentése Bethlennek. 1922. dec. 8. MOL, К 69, 141. es., 1923-10-125.7 .5/1922. (53.882/1923. alapsz.). Itt jegyezzük meg, hogy rohamos inflációja miatt a rubelt az 1922-1 24. évi szovjet pénzreformok után egy ideig nem használták fizetőeszközként a belső piacokon. A sz /jet statisztikákban szereplő „rubelen" az esetek többségében aranyrubelt kell érteni, amely meg' laradt a kereskedelmi forgalom számítási egységének. 17 1 font = 8,5 aranyrubellel (1922. okt. 31.) Az adatok kerekített értékek. Vö. О szmesannih obsesesztvah. ' nyesnyjaja torgovlja, 1924. júl. 15. 29. 18 Rabot Russzko-Avsztrijszkovo Torgovovo АО „RATAO". Vnyesnyjaja torgovlja, 1924. okt. 18. 21. 19 О szr sannih obsesesztvah. Vnyesnyjaja torgovlja, 1924. júl. 15. 29.
