Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883
AZ ERDÉLYI HÁRMASTANÁCS KORMÁNYZATA (1583-1585) 895 adott igazat: „úgy vagyon, hogy az ott való tisztnek megváltoztatását is elébbi instrukciónk szerént magunknak referáltuk vala, de nem az végre, hogy az tiszttartó maga akarata szerént cselekedjék, és kegyelmetekre ne hallgasson."3 4 Azt is egyértelművé tette ugyanakkor, hogy engedetlensége ellenére Ebeni kedves embere, akit leváltása esetén feltétlenül más tisztséggel kárpótolni kíván, „ne jutna gyalázatra dolga." Az ügyet végül elsimították, a megregulázott Ebeni pedig 1590-ig (valószínűleg haláláig) tisztségében maradt.3 5 Hasonló „csörték" zajlottak le a kisebb hatalommal bíró erdélyi tisztségviselőkkel kapcsolatban is. Ékes példa erre a bethleni tiszttartó, Szabó Miklós esete, aki a Báthory Krisztina (Griseldis) esküvői előkészületeihez a jószág jövedelmeiből elvont hétezer aranyat a hármastanács háromszori sürgetésére sem küldte be Gyulafehérvárra, hanem csak akkor volt hajlandó az összeget kifizetni, amikor személyesen a kincstartó, Sigher János ment Bethlenbe, és gondoskodott a pénz átvételéről és elszállításáról.3 6 Amikor Báthory István 1583 tavaszán létrehozta a hármastanácsot, a Báthory család rokonait a legfontosabb udvari tisztségekkel bízta meg, és Zsigmond legbelső környezetében helyezte el. Mivel mind Kendyék, mind Csákyék állandó szolgálati helye egyaránt a gyulafehérvári udvar lett, ráadásul utóbbiak közvetlenül a hármastanács alá tartoztak, ez a helyzet újabb konfliktusokat szült. A küzdelem két színtéren folyt: egyrészt a szembenálló felek között (amit kevésbé ismerünk), másrészt a helytartók Báthoryt igyekeztek meggyőzni Csákyék alkalmatlanságáról és kötelességeik sorozatos megszegéséről. A főudvarmesteri tisztet betöltő Csáky Dénes már a triumvirek hatalomra kerülésétől kezdve fontolgatta visszavonulását, és végül egy hónapnyi „közös munka" után valóban feladta udvarbeli pozícióját.3 7 Bocskai István, Báthory Zsigmond főkomornyikja tíz hónap után unta meg a triumvirek folyamatos áskálódásait, számára a menyegzőjére való készülődés ürügye teremtette meg az elegáns távozás lehetőségét.3 8 Báthory István kénytelen volt tudomásul venni, hogy békítő szándékú, hatalommegosztó kísérlete kudarcot vallott. Elengedte rokonait az udvari szolgálatból, de a számukra továbbra is kiutalt magas fizetéssel és más segítő gesztusaival mindkettőjük számára jelezte, hogy más politikai elképzeléseik és vereségük ellenére sem engedi el kezüket, családtagként kezeli és továbbra is támogatja őket.3 9 A Csáky-párt harmadik emberével, Geszthy Ferenc udvari főkapitánnyal viszont a kormányzó trió nehezen boldogult. A törökellenes harcokban megedződött Geszthy nemcsak jelleme, élettapasztalatai miatt tartott ki, hanem azért is, mert nála jóval fiatalabb és előkelőbb társaival ellentétben neki nem volt más választása, nem volt lehetősége a meghátrálásra. Másfél éve települt 34 Báthory levélváltása i. m. 94, 103. 35 Gheorghe Sebestyén: Cetatea Gherlei. Cronologie I. Studii materiale de istorie Medie 1998. 221-223. 36 Báthory levélváltása i. m. 49. 37 Veress Endre mutatta ki, hogy a hármastanácsnak adott utasítás néhány példányába utólag került be Gálffy János neve főudvarmesterként. Az eredeti elképzelés szerint a tisztséget Csáky Dénes töltötte volna továbbra is be. Báthory levélváltása i. m. 20, 28. 38 Uo. 127-128. 39 Uo. 45, 56, 61, 89.
