Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883
892 HORN ILDIKÓ katonai központok parancsnokaival folyamatosan külön levelezést folytatott. Ez önmagában még nem jelentette azt, hogy Báthory a maga személyére mégsem tekintette érvényesnek saját utasítását, amelyben a tanács megkerülhetetlenségét szögezte le. A kapitányokkal való személyes kapcsolattartás egyszerű, racionális indokokra volt visszavezethető. Báthory külpolitikájának egyik legfontosabb pillére a Portával való jó viszony megtartása volt, ezért a naprakész tájékozottság prioritást élvezett. Mivel pedig Lengyelország nem kapott engedélyt Isztambulban állandó diplomáciai képviselet kialakítására, így török ügyekben a legfontosabb információkat az erdélyi kapitihák mellett a váradi kapitány és a karánsebesi bán juttathatta el hozzá. A híráramlásnál viszont döntő volt a sebesség, tehát itt külön kerülőutakat (nevezetesen a hármastanácson keresztül) felesleges és veszélyes lett volna beiktatni. Szintén az ügymenet felgyorsítása miatt fordult a fejedelem közvetlenül a tiszttartókhoz egyéb sürgős, de nem létfontosságú esetekben is, mint például a dézsmaszedés és a hatalmaskodások megakadályozásának ügyében. Emellett a tehermentesítés szándéka is vezette, hiszen amikor alkalmas lovak keresését, antik pénzérmék beszerzését, vagy apróbb vásárlásokat intéztetett kapitányaival, ezekbe felesleges lett volna az amúgy is túlterhelt helytartókat belevonnia.2 8 Kendyék egyébként minden fontos ügyről a kapitányokkal párhuzamosan tájékoztatást kaptak, így nem beszélhetünk a hármastanács megkerüléséről vagy kiiktatásáról. Báthorynak ez az eljárása ugyanakkor a kapitányok számára mondhatni más üzenetet hordozott. Mivel e főtisztek közvetlenül Báthorytól kaptak utasításokat, és neki tették meg ezzel kapcsolatos jelentéseiket is, ezért úgy gondolták, hogy ők sokkal inkább közvetlenül az uralkodó, mint a hármastanács alá tartoznak. Ennek egyenes következménye lett, hogy gyakran vonakodtak végrehajtani a Gyulafehérvárról érkező, nekik kevésbé tetsző parancsokat. A triumvirátusnak ezért egyre több problémát okozott saját vezető szerepének elismertetése, a főtisztekkel való eredményes munkakapcsolat kialakítása és önállósodási törekvéseik visszaszorítása. Várad kiemelkedő szerepének köszönhetően az egyébként is ellenlábasnak tekintett Ghiczy Jánossal való viszonyt kellett a hármastanács tagjainak a leggondosabban tisztázniuk. A vár folyamatos építése, a nagy létszámú katonaság fenntartása tetemes összegeket emésztett fel, amelyek előteremtése okozta talán a helytartók számára a legtöbb problémát. A Partiumban ugyanakkor valójában Ghiczy parancsolt, Kendyék befolyása saját állításuk szerint is sokkal nehezebben érvényesült itt, mint a fejedelemség erdélyi részében. A triumvirek persze nehezen viselték, hogy éppen az ő erőfeszítéseik, anyagi ráfordításaik révén erősödhet meg egyik legfőbb riválisuk. A megoldást Báthorytól várták: „felségednek ebben könyörgünk, felséged ebben vessen véget, és adja valóban értésünkre, ha szóljunk-e valamit az oda ki való dolgokhoz, és legyen-e valami gondunk rá, vagy felséged azt teljességgel kapitány uramra akarja bízni, hogy ő 28 MOL P 707, Zichy család levéltára (a továbbiakban P 707, Zichy es. lt.) Fasc. 516. Nr. 2593-2596. és Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése. Közzéteszi Veress Endre. 1-Ц. Bp. 1944. П. 222-223, 227, 234, 282-283, 295.
