Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
A BARICSI ÉS KÖLPÉNYI HARMINCADOK A 16. SZÁZAD ELEJÉN 871 értékben (az összes kiadások 11,7%-a) anyagi kiadások szerepelnek: egyszer egy cégére vagy szégyére (zege)25 4 költöttek 33 forintot, máskor pedig egy hídhoz vásároltak öt forintra fát.25 5 Kérdéses persze, hogy ezek a kiadások melyik vám(ok)ra vonatkoznak. Mivel közvetlenül a kölpényi, szabácsi és baricsi harmincadok összesített bevételei után következnek, hihetőleg a három harmincad összes kiadásaira vonatkoznak. Ez egyrészt azért valószínű, mert ha a kiadások csak a kölpényi vámra vonatkoznának, az lett volna ésszerű, ha azokat rögtön a kölpényi bevételek után jegyezték volna fel, és nem három üres oldal után, még további két harmincad bevételeinek feljegyzése alá. Másrészt a kiadások a három vám összes harmincadbevételének csak néhány százalékát teszik ki, a kölpényinek ellenben 79%-át, ami inkább azt sugallja, hogy a kiadások Kölpényre vonatkoznak. Elképzelhető az is, hogy nem minden kiadást jegyezték fel, hanem csak bizonyos alkalmi költekezéseket, ami nemcsak ezeket az ellentmondásokat oldaná fel, hanem a kiadási tételek élén hiányzó cím elmaradását is megmagyarázná. FÜGGELÉK 1. [1503-1505?] Kölpényi harmincadszámadás25 6 DL 38649. Két kettéhajtott és egymásba illesztett papírlapból készített füzet, amelynek 3r-4r oldalai üresek. A bejegyzéseket szabad kézzel húzott vízszintes vonalak választják el egymástól, de néhány esetben az egymástól nagyobb távolságra írt szavakat, illetve szavakat és számokat szintén egy vízszintes vonallal kötötték össze. A számadásban római számjegyeket használtak. A keltezésre 1. tanulmányunkat. Jowan adduxit res valentes fl. 60 Mikola adduxit res fl. 217.5 Jowan adduxit res fl. 256 254 A cége vagy szégye halfogásra használt építmény: egy, a vízben átfektetett és erős oszlopokra támaszkodó gerendákból és sűrű karóverésből álló rekesztő szerkezet, amely a halakat a közepén elhelyezett hálóba vagy varsába tereli. Hermann Ottó: A magyar halászat könyve. I. Bp. 1887. 82-84., 150-153.; Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. I. A-E. Bp. 1971. 409-411. Középkori adatokat 1. még: Belényessy Márta: A halászat a 14. században. Ethnographia 64. (1953) 155-157.; DL 75873. (1442) és DL 15356. (1459). 255 A fát a közelben is be lehetett szerezni. A mohácsi csata krónikása megemlíti a nándorfehérvári várral szembeni szigeten álló fákat. Török történetírók i. m. I. 298. A Belgrádot és a környező tájat ábrázoló 1521. évi metszeten is láthatók facsoportok. Temes vármegye. Szerk. Borovszky Samu. (Magyarország vármegyéi és városai). Bp. é. n. 297. Bertradon de la Brocquicre ellenben Belgrádtól Szegedig tartó útja során egy patak mellett levő két kis berken kívül egyetlen fát sem látott. Régi utazások Magyarországon i. m. 91. 256 A számadásokat Draskóczy István egyetemi docenssel és Érszegi Géza főlevéltárossal (MOL) olvastam össze, segítségüket ezúton is köszönöm. A források átírásában a Tringli István: Középkori oklevelek kiadásának problémái. Fons 7. (2000) 23-40. tanulmányban javasoltakat követtük, amelytől annyiban tértünk csupán el, hogy folyamatosan vezetett arab számokkal jelzett lábjegyzeteket használtunk, valamint a dátumok feloldását a könnyebb kezelhetőség érdekében a lapszélen adtuk meg.
